Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Néprajz - Knézy Judit: XVIII-XIX. századi viseletadatok Somogyból

262 KNÉZY JUDIT nyebb rétegek vászonból varrták a pruszlit is, házilag vagy kékfestő mesterrel festették. Hogy mi tartozott a XIX. század közepén egy-egy személy ruhakészletébe, arra utalhatnak a már több ízben idézett hagyatéki leltárak. Ezekben nem szerepel az összes ruhadarab, pl. az a ruha, amelybe a halottat öltöztették, s a koporsójára tett szőttes és kendőfélék, amelyeket vele együtt temettek el. Általában fehérben, fehér vászon alsó- és felsőruházatban temették a somogyi magyarokat, mert fehér volt a gyász színe, vagy bibliai példára hivatkoztak.

97 Egyedül a lábbelit (bocskort, csizmát, cipőt) nem tették rá, csak harisnyát. Fiatalasszonyok, lányok, módosabbaknál idősebb asszonyok koporsójára is terítettek színes keszkenőket (általában vállkendőt klottból, selyemből) és szőttes kosárruhákat is.

98 De ezek levonásával is van bizonyos számszerű eligazító értéke az inventáriumok adatainak. Pl. Atádon ôzv. Krivarits Jánosné, Gáspár Katalin cselédasszony után maradt ruhák: „2 félviselt szoknya 2 viselt kötény 3 kis ümög 1 viselt sávoly kendő 2 kis keszkenő"

99 Elég szegényes készlet. Ugyanígy Csökölyben Varga Istvánné, Bankos Sára 1/2 telkes asszony hagyatéka ruhákban és textíliákban mindössze ,,6 viselt avult ruha, 2 párna, 2 vánkos". Ennél sokkal részletesebb és a vászon ruhadarabokat kiegészítő, színes anyagokból való ruhadarabokról is elég pontos eligazítást nyújt a takarékosnak látszó nagyatádi szolgáló, Szabó Anna megmaradt ruhatára. E helyt az egész vagyonleltárát közöljük:

100 ,,1 nyak kendő piros sujtásos 1 kék kötény 1 konyha kötény 1 czicz rékli sujtásos 1 szoknya 1 szoknya jobb 1 szoknya még jobb 1 fehér kötény 1 fehér fél nyakkendő 1 piros nyak kendő 1 fakó nyak kendő 1 viselt nyak kendő - ... /.;. 1 viselt nyak kendő ' 1 kék nyak kendő 1 kék rőf pántlika 1 gyolts kisümög 1 vászon kisümög 1 vászon kisümög 1 vászon kisümög patyolat ujjas 1 viselt ümög 1 igen rossz ümög 1 alsó szoknya, rossz 1 alsó szoknya még rosszabb 1 viselt fehér zseb kendő 2 avitt csizma 1 párna 1 vánkos 1 acskó toll 1 rossz lepedő 1 ágyterítő kék 1 törölköző kendő 1 fél kendő 1 ima olvasó 1 fésű 2 kusztora kés 2 gyűrű 1 láda" A Somogy megyei 1852-54 közötti vagyonleltárak teljes anyagának feldolgozása majd további eredményeket hoz e kérdésben. Azonban módosabb gazdák esetében alig történik említés ruhafélékre, azokat ha mar szétosztották, nem vagy csak részben vették jegyzékbe, hiszen sokkal nagyobb értékek örökítéséről volt szó. Hellyel-közzel azonban gazdagabb emberek ruhakészletét is mind számbavették, pl. ha árvái maradtak, özvegyember örökölte a felesége ruházatát is, mint pl. Szentgáloskéren Pozsár József 1851-ben. Ebből az anyagból most csak a nem házi vászon ruhadarabokat soroljuk fel, mert házi vászonból csak alsóruházat és a kendőfélék egy része volt: ,,1 viselt fekete keszkenyő, 1 olajszín selyem, 1 nagyobb piros koczkás szoknya, 1 kanavász szoknya, 1 piros-barna szoknya, 1 tobákszín szoknya, 1 világoskék kötény, 2 fekete kötény, 1 félviselt posztó rékli, 2 piros selyem pruszli, 2 kék selyem pruszli, 2 új bétsi piros pruszli, 1 nagy perkál vörös keszkenyő, 1 új Bétsi piros keszkenyő, 1 új Zselicz vörös keszkenyő, 1 fehér fodros keszkenyő, 1 új kék keszkenyő."

101 Egyik peres anyagból az derül ki, hogy Csurgón a múlt század közepén a legmódosabb parasztok ruházatában sok a gyári anyagból való, bár e vidéken még a házi vászon felsőruházat általános. Cserti Józsefné perelte 1852-ben sógorát, mert férje hagyatékából jogtanul eltulajdonította a következő ruhadarabokat:

102 97. KNÉZY 1972. 152-158. 98. Sok textília eltemetése általában jómódú családoknál volt szokásban. 99. SML Nagyatádi cs. kir. járás 1853. 3. sz. irat. 100. Lásd a 21. jegyzetet. 101. Lásd a 13. jegyzetet. 102. SML Csurgói cs. kir. járás 1852/479.