Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Bárdos Edith: Középrkori templom és temető Kaposvár határában (Előzetes jelentés a leletmentő ásatásról)

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN 197 kéz gyűrűs ujján rossz minőségű, borostyánszerű anyagból készült karikagyűrű volt. A 25. és 39. sz. leányka sírban figyelhettünk meg díszesebb ruhakapcsokat. Ólomból készültek, csillagszerű kiképzésűek, közepükben kék üveggyönggyel. Szórványleletként találtunk a VII. sz. szelvényben egy bronz mellboglárt. Lekerekített háromszögalakú, felül 3 bronz félgömb dudorral díszített, közepében gyöngy számára való foglalattal. Oldalán 3 kerek lyuk szolgált a felvarrásra. A ruházathoz tartozó leggyakoribb leletek a középkori temetőkből jól ismert bronzhuzalból kalapált ruhakapcsok,

27 melyek nyaknál és csuklónál voltak a ruhára felvarrva. Ritkán előfordultak bronz fülesgombok is. A 343. sz. sír csontvázának a nyakánál 2 sorban 22 darab bronz, íélgömbalakú fülesgomb helyezkedett el. A másik típusú bronz fülesgombot 2 vékony bronzlemezből préselt félgömbből illesztették össze.

28 A ritka leletek közé tartozik a ruhacsat is. Jellegzetesen XIII—XIV. századi lelet a rombuszalakú bronz

29 csat és két ezüst karika csat felülete bevésett zeg-zug vonallal, a közökben pedig poncolássol díszített. Méretei alapján sem a karikás csat, sem a rombuszalakú szíjcsatnak nem alkalmas. Feltehetően inkább díszként használták, vagy a ruha felső nyílását tűzték össze vele

30 (13. sz. kép). A 192. sz. sírban a keresztcsonton egy pajzsalakú vas csat feküdt. Tüskéje körátmetszetű vashuzalból ráhajlított, kicsit gömbszerűen kiszélesedő véggel. A 363. sz. sír oldalából, a koporsódeszka mellől egy ezüst kereszt került elő, mely feltehetően nem a sírhoz tartozott. A vékony ezüstlemezből kivágott, a kereszt végén három karéjosan kiszélesedő s felületén bekarcolt kereszt könyvborító díszítésére szolgálhatott (14. sz. kép). (VIII. tábla, 1.) A 424. sz. sír gyermekcsontvázánál kovácsolt vas, levélalakú pengéjű, köpűs nyílhegyet találtunk. A bal alsó borda és a medencelapát között helyezkedett el. Feltehetően a nyíl okozta halálát az eltemetettnek. Az eddig feltárt temetőrész leletanyaga alapján megállapíthatjuk, hogy a temetőt a XI. sz. második felétől használták a XVII. század közepéig. 14. sz. kép. Ezüst kereszt - Bild 14. Silbernes Kreuz. 13. sz. kép. Bronz és ezüst ruhacsatok. — Bild 13. Bronzene und silberne Kleiderspangen. 27. Kaszaperi temető. XIX., 7., 9. 28. Kaszaperi temető. XIX., 21., 22. 29. PARÁDI N.: FA, XXVI. 151. old. 18. ábra, 1., 3. 30. KOVÁCS É. : Két 13. századi ékszerfajta Magyarországon. Ars Hungarcia 1973. 80-84. old.