Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Bárdos Edith: Középrkori templom és temető Kaposvár határában (Előzetes jelentés a leletmentő ásatásról)

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN 191 4. sz. kép. A ,,múmia"-alakú sírgödör (VII. sz. szelvény). Bild 4. Die ,,Mumie"-förmige Grube eines Grabes. (Durchschnitt №. VII). pen babonás hiedelemre vezethető vissza, rontáselhárító szerepe lehetett.

7 A sírok mellékletek szempontjából viszonylag gazdagnak mondhatók. A 694 sír közül 162 sír tartalmazott leletet. A sírokból származó mellékletek száma 460. A halottakkal eltemetett tárgyak a korai századok ékszer-, haj- és ruhaviseleti divatját vetítik elénk. A sírok leggyakoribb lelete az ún S-végű hajkarika. A koponya mellett, általában a fül tájékán, a csecsnyúlványhoz tapadva kerülnek elő. Az egyszerű és olcsó ékszer nagyfokú közkedveltségét bizonyítja, hogy e sokat vitatott tárgy

8 nagy számban fordul elő az általunk feltárt temetőrészben. Az előkerült példányok többsége ezüstből készült. Több típusa előfordul, a kisméretű, bronzszálból hajlított sima S-végűektől a nagyméretű, vastag ezüsthuzalból hajlított, szélesre kalapált, bordázott S-végűekig (10. sz. kép). Az 524. sz. sírban egy díszített változata feküdt a koponya két oldalán. A bronz hajkarikára egy vékony bronzlemezből kúpala7. LÁSZLÓ GY. : A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944. 473. old. 8. KRALOVÁNSZKY A.: Adatok az ún. S-végű hajkarika etnikumjelző szerepéhez. AÉ, 83. (1956), 206-212. old. KRALOVÁNSZKY A.: Adatok az ún. S-végű hajkarika kialakulásának és időrendjének kérdéséhez. (Studia Slavica 4., 1958.) AÉ, 84. (1957), 175-186. old. 5. sz. rajz. A ,,múmia"-alakú sír rajza. — Zeichnung 5. Die Zeichnung des „Mumie"-förmigen Grabes. MESTERHÁZY K.: Az S-végű hajkarika elterjedése a Kárpát-medencében. Déri Múzeum Évk. 1962-64. (1965), 95-111. old. TÖRÖK GY.: Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. AH, 39. (1962), 116. old. SZÖKE В.: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Rég. Tan. I. (1962), 86-87. old.