Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Dr. Magyar Kálmán: Régészeti kutatások a középkori Hedrehely területén

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI HEDREHELY TERÜLETÉN 165 3. A Visnye felé vezető út É-i partvonala (Fotó: Magyar Kálmán). — 3. Die nördliche Küstenlinie des Weges nach Visnye (Photo: Kálmán Magyar). A KÖZÉPKORI EGYHÁZAKRÓL Az un. Várhely kutatása szorosan egybekapcsolódik a környékén levő ferences kolostor meghatározásával. A kolostort pedig a többi középkori templom lokalizálása után köthetjük biztosabban a Várhelyhez. Mint már láttuk, a Hedréhelyre vonatkozó XIV. századi forrásokban két plébániatemplomra van utalás.

26 Ezek közül az egyiket az ún. református kisiskola udvarán levő romhoz kapcsolhatjuk (4-5. kép és 1. rajz). Kocztur Éva írta,

27 hogy a kisiskola melletti romoknál, pinceásáskor csontvázakat találtak. Az épület egyik téglafalát szét is verték. Az 1960-as években a kisiskola K-I részénél

28 még — a ma már nem látható — É—D-i irányú, két és fél méter hosszú és tizenöt-húsz cm magas, habarcsos téglából készült falat figyeltek meg. A fal környékén, állítólag, sűrűn rétegezett csontvázakat találtak. A rá merőleges, K-Ny-i irányú, fűvel erősen benőtt falból egy két és fél méteres részlet látszott. A falmaradványokat az ún. Vártemplom alapfalaival kell azonosítanunk. Itt, a Várdombról Ny felé levezető út baloldalán, a volt református iskola alatt (K-re) levő, ma már elpusztult tégla boltozat maradványait a lakosság Vártemplomnak nevezte (1. rajz). A templom elnyúlhatott — a ma már nem látható — iskola-illemhely környékére. Ezen a területen földmunka közben több — pontosan meg nem határozható —, cellaszerű helyiséget láttak a negyvenes években (6. kép).

29 Az itteni romok meghatározásánál az 1766. március 14-én kelt leírás segít.

30 Ebben egy roskadozó faoratoriumról (fatemplom) írnak. Ez a fatemplom a mai református lelkészlak udvarán állt, az említett romoktól harminc-negyven méterre D-re (1. rajz). A leírás szerint: ettől körülbelül negyven lépés távolságra lefelé, a hegy lábánál (ad pedem ipsius montis) egy hajdan kiváló nagyszerűségű, kimagasló tornyával együtt szilárd anyagból épült - a török által elpusztított — templomot is találhattunk. A templom — 1766-ban még meglevő — magas szentélye kiemelkedett a romokból. Feltétlenül ez lehetett — a lakosság által emlegetett - Vártemplom.

31 Az 1748. évi Visitatio-ból még többet tudunk meg. „A reformátusoknak a falu közepén levő temploma (a lelkészlak udvarán álló faoratorium) közel van az öszszedőléshez. A faoratorium melletti haranglábon egy fél mázsás harang függ; katolikus eredetét mutatja, hogy egy szentnek a képe volt rajta; ezt a reformátusok leverték, de nyomai még megvannak."

32 26. Ld. 1-2. jegyzetet. 27. KOCZTUR 1964... 58. 28. SZÁM A.-SZIRMAI K. jelentése. 1964. RRM RA. Ltsz. 997/IV/20/8-9. 29. MÁRTON I. szóbeli közlése. 30. Kaposvári Állami Levéltár. Ao. 770. prot. 23. 458-469. 31. NAGY I. kézirata. OMF Levéltár. RRM RA. Ltsz. 2663. IV/20/59. és IV/20/64. 32. Visitatio Canonica Archidiaconatus Segesdiensis. Ao. 8/9. 1748. p. 464-465. Archívum Episcopatus Vespri-