Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Dr. Magyar Kálmán: Régészeti kutatások a középkori Hedrehely területén

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI HEDREHELY TERÜLETÉN (ADATOK HEDREHELY MEZŐVÁROS KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ) Magvarországon a középkori mezővárosok képének rekonstrukcióját kevés helyen sikerült elvégezni. So­mogyban az egykor virágzó, legnépesebb középkori oppidumok (Hedrehely, Kálmáncsa, Segesd) jelentős gazdasági és művelődéstörténeti szerepét, valamint te­lepülésképét alig ismerjük. Feltárásuk nélkül pedig szinte elképzelhetetlen a megyei és az országos tör­ténet hiteles megírása. A megye egyik legjelentősebb középkori mezőváro­sának, Hedrehelynek történetét is az apró forrásmo­zaikok, illetőleg a régészeti kutatások segítségével kell megrajzolnunk. A kutatást nehezíti, hogy a települést csupán az Árpád-kor után, 1332—37. között említik elő­ször Hedrich, Hedruch, Hedich és Henduch néven. 1 1333—34-bőI szerepel — szerény adatként — a két plé­bániatemplomára való utalás. 2 Az 1403-ban már mezővárosnak számító Hedreh, Hedre, Hederhel a hódoltság előtt jelentős hely, es­peresi székhely volt. Anyaegyházához tiszennyolc plé­bánia tartozott. 3 1339-től a Héder nembeli Tamásiak ősei: Henrik bán fia János mester fiainak: Miklósnak, Péternek és Henriknek a birtokaihoz sorolták az ún. hedrehelyi uradalmat. A XV. század elején rövid időn belül több­ször gazdát cserélt. A Tamásiak 1421-ben kapták visz­sza itteni birtokaikat. A változások az 1403-as hedrehelyi partialis ország­gyűlés hatására történtek, amikor a Zsigmond uralmá­val elégedetlen főurak — Nápolyi László párthívei -, Zsigmondellenes kiáltványt intéztek az ország lakos­ságához. 4 Megtorlásként kobozták el a lázadók birto­kait. Tulajdonképpen 1444 végén következett be nagy át­alakulás a mezőváros életében. A hedrehelyi urada­lom ura: Tamási Vajdafi Henrik örökös nélkül meg­halt Az ugyancsak a Héder nemzetségből származó Hédervári Lőrinc hiába pályázott a két család kölcsö­nös örökösödési szerződése alapján neki járó hedre­helyi uradalomra. A nagyobb hatalmú Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán kisajátította a Tamási va­gyon nagy részét, köztük Hedrehelyt is. 5 1444-48 között ez az örökösödési kérdés nehezen áttekinthető. Tomási László és testvére, Henrik ugyanis előbb rokonuknak, Serkei Lórántfi Györgynek és utó­dainak hagyományozták a helységet 1423-ban azon­ban mégis a Héderváriakkal : Lőrinc nádorral és fiá­val, Imrével léptek örökösödési szerződésre. Hédervá­rit ekkor Hedrehely birtokába is beiktatták. A beikta­tás nem akadályozta meg Újlaki gyors, megelőző bir­tokfoglalását 6 Ezt a lépést az 1438-tól macsói bán, 1444-től somo­gyi főispán Újlaki könnyen megtehette, hiszen jogha­tósága alá hat-hét dél-magyarországi megye tartozott. S az sem lényegtelen, hogy a fennhatósága alatt levő tömb központja éppen Somogy megye. Familiárisainak közel negyedrésze ugyancsak somogyi illetőségű. Em­berelit új birtokadományokkal is szaporítja. Éppen ezért 1446-ban több hívét: Emőkéi Miklóst és Berekfal­vi Zopa Pétert somogyi nemesi birtokokba, köztük a hedrehelyibe is be iktattatja. Kubinyi András ismerte fel először, hogy Újlaki és familiárisai Somogy megyei uradalmainak szerepe na­gyon fontos volt. Ezek biztosították a Dráván túlii bir­tokközpontok összeköttetését a közép-dunántúliakkal. Újlaki ezért törekedett kiépíteni - Székesfehérvártól lefelé DNy-i irányba - összeköttetéseit és'hatalmi szféráit. 7 I A hedrehelyi birtok 1477—78-ig az Újlaki famiiliárisok kezén maradhatott. A bán halála után a familiáris! láncolat szétesik. A Hédervóriak végre megkaphatják 1. Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis II. 1276-1415. Bp. (1899. (A továbbiakban: MREV.) A nép­emlékezet szerint Hédervár néven szerepelt (PESTY F.: Magyarország helynevei. Bp. 1864. XXXI. k. p. 255­256.). (A továbbiakban: PESTY 1864...) A Hédervóriak itteni birtoklásával kapcsolatban alakult ki ez a téves elnevezés. 2. MREV II. 417. 3. Oppidum Hedre'hel (KANYAR J. : Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár. 1967. 40. p.) (A to­vábbiakban: KANYAR 1967...) Regestrum de pleba­nis episcopatus Vesprimiensis dyochesianis ex Anno 1550. OL Eccles. Cernerai., fasc. 19. nr. 41. 4. Hazai Okmánytár (Codex diplomaticus patrius; kiad­ják: NAGY I., PAUR I., RÁTH K„ VÉGHELY D. és IPO­LYI A. I-Vlli. Győr, Bp. 1865-1891. III. 232.), (a to­vábbiakban: HO) és Somogy vármegye (szerk.: CSÁN­Kl D. MVV Bp. é. n. 74.). (A továbbiakban: CSÁNKI ... Somogy vármegye). 5. KUBINYI A.: A kaposújvári uradalom és a Somogy me­gyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájá­ban. (Adatok a XV, századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához. (Somogy megye múltjából. Levéltári Év­könyv, szerk.: KANYAR J. 1973. 3.). (A továbbiakban: KUBINYI 1973...) 6. Uo. 7. KUBINYI 1973... 19-21.

Next

/
Thumbnails
Contents