Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Dr. Magyar Kálmán: Régészeti kutatások a középkori Hedrehely területén

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI HEDREHELY TERÜLETÉN (ADATOK HEDREHELY MEZŐVÁROS KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ) Magvarországon a középkori mezővárosok képének rekonstrukcióját kevés helyen sikerült elvégezni. Somogyban az egykor virágzó, legnépesebb középkori oppidumok (Hedrehely, Kálmáncsa, Segesd) jelentős gazdasági és művelődéstörténeti szerepét, valamint településképét alig ismerjük. Feltárásuk nélkül pedig szinte elképzelhetetlen a megyei és az országos történet hiteles megírása. A megye egyik legjelentősebb középkori mezővárosának, Hedrehelynek történetét is az apró forrásmozaikok, illetőleg a régészeti kutatások segítségével kell megrajzolnunk. A kutatást nehezíti, hogy a települést csupán az Árpád-kor után, 1332—37. között említik először Hedrich, Hedruch, Hedich és Henduch néven.

1 1333—34-bőI szerepel — szerény adatként — a két plébániatemplomára való utalás.

2 Az 1403-ban már mezővárosnak számító Hedreh, Hedre, Hederhel a hódoltság előtt jelentős hely, esperesi székhely volt. Anyaegyházához tiszennyolc plébánia tartozott.

3 1339-től a Héder nembeli Tamásiak ősei: Henrik bán fia János mester fiainak: Miklósnak, Péternek és Henriknek a birtokaihoz sorolták az ún. hedrehelyi uradalmat. A XV. század elején rövid időn belül többször gazdát cserélt. A Tamásiak 1421-ben kapták viszsza itteni birtokaikat. A változások az 1403-as hedrehelyi partialis országgyűlés hatására történtek, amikor a Zsigmond uralmával elégedetlen főurak — Nápolyi László párthívei -, Zsigmondellenes kiáltványt intéztek az ország lakosságához.

4 Megtorlásként kobozták el a lázadók birtokait. Tulajdonképpen 1444 végén következett be nagy átalakulás a mezőváros életében. A hedrehelyi uradalom ura: Tamási Vajdafi Henrik örökös nélkül meghalt Az ugyancsak a Héder nemzetségből származó Hédervári Lőrinc hiába pályázott a két család kölcsönös örökösödési szerződése alapján neki járó hedrehelyi uradalomra. A nagyobb hatalmú Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán kisajátította a Tamási vagyon nagy részét, köztük Hedrehelyt is.

5 1444-48 között ez az örökösödési kérdés nehezen áttekinthető. Tomási László és testvére, Henrik ugyanis előbb rokonuknak, Serkei Lórántfi Györgynek és utódainak hagyományozták a helységet 1423-ban azonban mégis a Héderváriakkal : Lőrinc nádorral és fiával, Imrével léptek örökösödési szerződésre. Hédervárit ekkor Hedrehely birtokába is beiktatták. A beiktatás nem akadályozta meg Újlaki gyors, megelőző birtokfoglalását

6 Ezt a lépést az 1438-tól macsói bán, 1444-től somogyi főispán Újlaki könnyen megtehette, hiszen joghatósága alá hat-hét dél-magyarországi megye tartozott. S az sem lényegtelen, hogy a fennhatósága alatt levő tömb központja éppen Somogy megye. Familiárisainak közel negyedrésze ugyancsak somogyi illetőségű. Emberelit új birtokadományokkal is szaporítja. Éppen ezért 1446-ban több hívét: Emőkéi Miklóst és Berekfalvi Zopa Pétert somogyi nemesi birtokokba, köztük a hedrehelyibe is be iktattatja. Kubinyi András ismerte fel először, hogy Újlaki és familiárisai Somogy megyei uradalmainak szerepe nagyon fontos volt. Ezek biztosították a Dráván túlii birtokközpontok összeköttetését a közép-dunántúliakkal. Újlaki ezért törekedett kiépíteni - Székesfehérvártól lefelé DNy-i irányba - összeköttetéseit és'hatalmi szféráit.

7 I A hedrehelyi birtok 1477—78-ig az Újlaki famiiliárisok kezén maradhatott. A bán halála után a familiáris! láncolat szétesik. A Hédervóriak végre megkaphatják 1. Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis II. 1276-1415. Bp. (1899. (A továbbiakban: MREV.) A népemlékezet szerint Hédervár néven szerepelt (PESTY F.: Magyarország helynevei. Bp. 1864. XXXI. k. p. 255256.). (A továbbiakban: PESTY 1864...) A Hédervóriak itteni birtoklásával kapcsolatban alakult ki ez a téves elnevezés. 2. MREV II. 417. 3. Oppidum Hedre'hel (KANYAR J. : Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár. 1967. 40. p.) (A továbbiakban: KANYAR 1967...) Regestrum de plebanis episcopatus Vesprimiensis dyochesianis ex Anno 1550. OL Eccles. Cernerai., fasc. 19. nr. 41. 4. Hazai Okmánytár (Codex diplomaticus patrius; kiadják: NAGY I., PAUR I., RÁTH K„ VÉGHELY D. és IPOLYI A. I-Vlli. Győr, Bp. 1865-1891. III. 232.), (a továbbiakban: HO) és Somogy vármegye (szerk.: CSÁNKl D. MVV Bp. é. n. 74.). (A továbbiakban: CSÁNKI ... Somogy vármegye). 5. KUBINYI A.: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV, századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához. (Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv, szerk.: KANYAR J. 1973. 3.). (A továbbiakban: KUBINYI 1973...) 6. Uo. 7. KUBINYI 1973... 19-21.