Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Régészet - Dr. Magyar Kálmán: A Babócsai nemzetségi központ régészet kutatása I. (Beszámoló az 1978-ban folytatott ásatásokról)
140 MAGYAR KÁLMÁN 3. A tsz-fürdő 1. sz, kutatóárkának metszete (részlet). — 3. Der Durchschnitt des Forschungsgrabens №. 1. auf dem Gebiete des Bades der Produktiongenossenschaft. (Ein Teil.) feltárt 10 melléklet nélküli sír között több bolygatott (3., 4., 5., 9.), illetőleg néhány bolygatatlan (1., 2., 68., 10.) volt. A csontvázak általában három mélységben és két különböző tájolásban kerültek a felszínre. A 30 cm-es és a 60—70 cm-es mélységben ÉK—DNy-i tájolású, míg a 110 cm-es mélységben K—Ny-i tájolású sírok feküdtek (4. rajz és 8. kép). Kétségtelen, hogy a 2. sz. kutatóárok sírjai is a leégett építmény fölött feltárt temető előző nyolc sírjához sorolhatók. Ez a kiterjedt, több bolygatott sírból álló temetőrész teljesen melléklet nélküli. A sírok alsó rétegei Ny—K-i, míg a felsők ÉK—DNy-i tájolásúak. Ebből is következik, hogy a következő kutatási időszakban (1979—80) meg kell vizsgálnunk azt is, hogy a vár sáncának irányába továbbterjed-e a temető? 22 Végső soron sikerült tehát a Templomdombon egy Árpád-kori (XIV-XV. századinál korábbi) leégett építmény alapját, illetőleg a fölötte húzódó későbbi XV— XVII. századi temető helyét és néhány sírját meghatároznunk. Ez nem lehet véletlen, hiszen a XVII. századi ábrázolások 23 is erre a területre, a dombra jelzik az ún. Temető, illetőleg Templomos részt. A nemzetségi központ ÉNy-i, K-i kiterjedésének, illetőleg a további egyházak helyének meghatározását előbb terepbejárással, majd a kiválasztott terület szondázásával folytattuk. Hiszen a korábbi itteni kutatások 24 több területet (köztük a Templomtól ÉK-re, 400 m-re levő), ún. Léránt-kertet sem vizsgálták. A Léránt-kertben, a régi nagyatádi út 25 mellett egy jellegzetes, 5-6 m magas homokdombon már az 1930as években is több csontvázmaradvány előkerüléséről tudtak. A Léránt-féle telekkel szomszédos, ún. Kolicsféle háznál az 1950-es években másfél-két m-es mélységben ugyancsak nagy mennyiségű csontvázat hordtak el, illetőleg semmisítettek meg homokhordás közben. 26 A tulajdonos szerint ezek a csontvázak Ny-K-i tájolásban, sorban feküdtek. A gyors munka közben 18 sírsort figyelt meg. A sorok egymástól 2 m-es (?) távolságban húzódtak. S a 30 m széles telken egy sorban átlag 11-13 sírt láttak. Vagyis összesen 18x12 = 216 (230?) sírt semmisíthettek meg. A sírokban mellékletek is voltak. így — a ma már pontosan meg nem határozható sírból — egy bronz kereszt, valamint pénzérme is előkerült, amelyek időközben elkallódtak. A fentiek hitelesítésére a szomszédos, ún. Lérántféle háztól (ÉNy-i sarkától) 5 m-re egy Ny—K-i irányú, 14 m hosszú, 2 m széles kutatóárkot húztunk (6. rajz). Ebben (a második ásónyom után) megtaláltuk a NyK-i tájolású, többnyire bolygatott csontvázak maradványait. Az árok K-i felében, a déli szélénél Ny felé mintegy 3 m távolságig sűrű, egymásra temetkezéseket találtunk (6. rajz és 9. kép 1-4.). A feltárt 15 NyK-i tájolású, többnyire töredékes és bolygatott sírból a 3., 8., 10. és a 12. sír nyújtotta számunkra a legértékesebb leletanyagot. A 3. sz., Ny-K-i tájolású kisgyermek sírjából a bal 22. Korhatározó lenne a vár sáncánál is meglevő temető, hiszen a vár sáncának a készítése a XV. századra tehető. 23. Rippl-Rónai Múzeum Rég. Adattára VI/1/17. Babotscha vára a XVII. században . . . 3-sal jelezve der Kirschhoff. 24. JANKOVICH 1976., 3-37. 25. Ma a Rákóczi út 15-17. sz. házak telkei. 26. Közölte Kolics Vendel, Rákóczi utca 17. sz. alatti lakos és Arató Béla. Szerintük az 1930-as években már Molnár doktorék hordtak el innen nagyszámú csontvázat.
