Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Együd Árpád: Csodatévő szarvasnak ezer ága-boga (adatok a somogyi regöléshez)

CSODATÉVŐ SZARVASNAK EZER ÁGA-BOGA (ADATOK A SOMOGYI REGÖLÉSHEZ) Tomilmónyunfk egyiik fontos célja, hogy bemutassa a somogyi regösének-gyűjtésünk eddigi eredményeit, ahogyan azokra a nép emlékezik; a másuk pedig az, hogy összegezzük a tudományos lkutatás eddigi eredményeit, amelynek tükrében bepillantást -nyerhetünk egy ősi hi ed elemikor hátterébe. Ez utóbbi fejtegetéseikhez felhasználjuk az archeológia és a történettudomány néhány újabb eredményét is. Elöljáróban idézzük Sebestyén Gyula véleményét

1

: ,,A regö's-énelkökben világos nyomai maradtaik annaik, hogy a nép regösei az alkalmi vándor éneikmondás gyakorlásában magúikat egy idegenből hazatérő, itthon ördögöknek, vagy ördöngösöknek tartott, s Szent István 'királytól üldözött éneíkmondó utódjainaik tartják". A továbbiákban arról szólt Sebestyén Gyula, hogy a pogány szolkásolk miatt üldözött énekmondók és utódaik a 955. évi augsburgi vereség után haza menekült ..gyászmagyaroktóll" származtatjáik magúikat, továbbá azt fejtegeti, hogy az Árpádházi 'királyaik regösei a népi ősöktől származnak. A fenti megállapítások több pontjával nem liehet egyetérteni, amelyékre a későbbi fejtegetéseimik során mutatunk rá. Sebestyén Gyula összegező, értékes kutatásai nélkül azonban sokkal hátrább lenne regöskutatásunk. A nagy műveltségű tudós alábbi szavaira érdemes odafigyelni:

2 ,,. . .a 'karácsonyikor házaló énekmondók hajdiinaszalimábóil rögtönzött (köntösben, nyíirfalkéregnad ragban, cserfaikéreg-bocslkorban, dobbal, lánczos bottal és egyéb zajongó eszközökkel jelentek meg 'két állatbőrös alakoskodó társaságában. Az alakoskodók egyike a (lánczon vezetett bika vo'lt, a másik pedig a ragyogó agancsú csodaszarvas szerepét töltötte be . . . egy fekete felhőben megjelenik a napot, holdat, csillagokat, vagy ezer égő gyertyát agancsain hordó csodafiú-szarvas és leszáll egy a most keletkező halastó, vagy sebes folyóvíz sasos, pázsitos partjára". A regösénékek vizsgálata Sebestyén Gyula részéről az alábbi területeikre szorítkozott

3

: A felső-dunámtúli részhez Vas-, Sopron- és Veszprém-vármegye, az erdélyihez Udvarhely-várimegye tartozik ... A «megfigyelt 179 regölő (községből Vasra 50, Sopronra 16, Veszprémre 11, Zalára 79, Somogyra 12, Baranyára 9, 1. SEBESTYÉN GY., Regösénekek. Bp. 1902, 7. (A továbbiakban : SEBESTYÉN 1902/a.) 2. Uo. 7-8. Udvarhelyre 2 jut". Majd a továbbikbain ezt olvashatjuk:

4 ,,.. .a regösök ősi fészke a dunántúli nyugati határ volt. Innen vándoroltak aztán 'kelet felé Veszprém -vármegyébe, vagy délkeletnek Somogyba és Baranyába, a (két utóbbi vármegye drávaimenti végeiről pedig az onnan elköltöző székelyeikkel Erdélybe". A fenti idézetben említett 12 somogyi regös-szöveg azt mutatja, hogy nem (lehetett teljes értékű a megyénkben végzett kutatás, hiszen a írni gyűjtésünk során, az 1970-es években töiblb, mint 50 változat 'került ellő. Ezeknek a szövegeknek többsége természetesen ma már (kopottas formában lelhető fel, de amiint a példatári anyagban is megfigyelhető, akad közöttük teljesebb változat is. A somogy—zalai regösénekek tárgyalása során módunkban lesz idézni és összehasonlítani szövegeinket a jelenlegi vasi (nagygeresdi) változatúikkal, amelyeket Pomogyi József volt szíves rendelkezésemre bocsátani 'kéziratos tanulmányávail együtt. AHOGYAN A NÉP EMLÉKEZIK Somogyban a Zala megyével határos járásaik falvaiban - főleg a imarcadi és a volt csurgói járás területén — regöl'ték és eimilékezmek ma is a szokásokra, szöveg ékre és daliáim okra. A Balaton-(közeli községeikben (Vörs, Tikos, Hollód) rnár a húszas évek óta nem járnak regölni, Berzenoén viszont imég a hatvanas években is regöltek Krénusza István és barátai; Marcali környékén Orsós Károly most is jár karácsonyt, újévet, farsangot (köszönteni, ugyanúgy, imint a balbócsai Kovács Sándor. Régebben a zalai regösök minden évben átjártak regölnd a közeli somogyi falvaiba, így nem véletlen, hogy a mi változataink egyeznek többségü'kben a zalai formáikkal. Ezzel kapcsolatban hallgassuk meg adatközlőinket. Vörs Ify János (1906) : „Komáin/árosból jöitteik ide fiatalemberek; szabad-ë regőinyi. Duda vót náluk kettő is, be vót húzva bőrré. Adtak nekik kolbászt, szalonnát, tojást. Farsangiba csinyáták, este 8-9 felé gyüttelk". Az ugyancsak vörsi Kristóf Lajos (1903) ezeket mondta : 3. SEBESTYÉN GY., Regösök, Bp. 1902, 6-7. (A továbbiakban: SEBESTYÉN 1902/b.) 4. Uo.