Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Vásáry István: Julianus magyarjai a mongol kor után

62 VÁSÁRY ISTVÁN legelején tehát meseser főidőin, Mescseróban új részfejedelemség alakul, mely, amint láttuk tatár eredetű, de igen hamar, már a második 'nemzedékiben felveszik a kereszténységet, és ezzel 'nyilván a nagyobb orosz befolyásnak engednek utat. Mihail Bahmetovics (alias Beklemis) melletti más helyi ímescser fejedelmecskék is léteztek, melyek Mescsera bizonyos részein uralkodtak. A tatár uralom .meglazította a Rjazanytól való függést, s így Mescsera földrajzi területén a rjazanyi nagyfejedelemség, a Bahmet alapította mescserai fejedelemség éis esetleg egy vagy több helyi, ímescser eredetű fejedelemség osztozott. A hagyomány töibb helyi fejedelemről tud,"' de történetileg csak Alekszandr Uikovicsot ismerjük, aki okleveleikiben Dmitri j Donszkojjal szerepeli együtt, mint annak kortársa, tehát az 1350-as éveikben uralkodhatott. Aleikszandr Ukovics neve azt bizonyíthatja, hogy ő maga már keresztény, de apja még pogány volt. Mindez jelezheti, hogy a XIV. század folyamán a helyi mescser elem 'körében iis hatott a /kereszténység. Alekszandr Ukovics a mescser terület Oka és Cna közti és iménti részein uralkodhatott. Neve egy sor XV. századi szerződéslevélben fordul elő, melyet a moszkva'i nagyfejedelmek a rjazanyi nagyfejedelmekkel kötöttek, s melyeikben a rjazanyi terület és Mescsera határa mindemkor úgy von megállapítva, ahogyan azt loann Jaroszlavics rjazanyi nagyfejedelem és Alekszandr Ukovics fejedelem idején meghatározták. E mögött a határ m egállá pítá s mögött az áll, hogy a rjazanyi nagyfejedelemség kelet felé törekedett, s a Ikis mescser részfejedelmektől, melyek nem tudták az aranyhordai adókat teljesíteni, földeket vásárolt. A XIV. 'század másodiilk felében Rjazany ezen törekvései az egyre erősödő moszkvai nagyfejedelemség hasonló keleti expanziós törekvéseiibe ütköztek. 1402ben, 1433 körül, 1447-iben, 1483-ban van szó azokról a mescser helyekről, („Мещерская места") melyeket Oleg Ivanovics rjazanyi nagyfejedelem és utódai vásáro'ltaik, s a rjazanyi—mescser határt evvel a formulával rögzítik: „...és a Mescserához tartozó rész a régiek szerint, és a mescser földek (legyen úgy), mint volt Ivan Jaroszlavics nagyfejedelem és Alekszandr Ukovics idejében."

98 A moszkvai nagyfejedelemség így északon és keleten is fokozatosan határos lett az egyre gyengülő rjazanyi nagyfejedelemséggel. A tatár eredetű Bahmet dinasztia mescserai fejedelemsége még fennállt ugyan, de ez is egyre inkább Moszkva befolyása alá került. 1380-ban Kuliko97. Szmirnov M. /., О князьях Мещерских XIII—

XV в. в.: Труды Рязанской Уч. Арх. Ком. за 1903 г. XVIII/2 (1904) 173. Szmirnov nem nevezi meg közelebbről e népi hagyományok forrását. 98. Собр. гос. грамот и дог. I, Но. 36 (66), Но. 48 (98), Но. 65 (144—5), Но. 115 (282), Но. 116 (285). 99. Szmirnov \. т. 177-179. - A Babmet-dinasztia családfáját I. uott 197. — Karamzin tévesen azovónál Jurij Fedorovics mescser fejedelem Moszkva oldalán vett részt Mamaj ellen, s el is esik a harctérem. Nem sokkal Kalikóvá után a vjatkoiak a novgorodiakkal és ustjugiakkal leereszkedtek a Volgán és Kazanyi pusztították. Vaszilij Dimitrijevics nagyfejedelem, Dmitrij Donszkoj fia és utóda ezért 1392-ben az Arany Hordáiba megy Szaraj'ba, hogy Taktamis kánt megbékítse. De Taktomls békésen fogadta, mivel Timur támadása miatt rossz helyzetben volt, s megígértette Vasziilijjel, hogy Timur ellen ősapátokat küld segítségére, ha szükséges. Jutalmul a kán NyizsnyijNovgorodot, Gorogyecet, Mescserát, Toruszát és Muromot adta a nagyfejedelemmek.

100 Mescsera itt mint városnév szerepel, mely a Baihmet alapította tatár mescser fejedelemség székhelye volt, a mai Kaszimov helyén. Ezekkel az adományokkal azt lehet mondani, hogy az egész mescser föld, Mescsera, tehát a rjazanyi nagyfejedelemséggel határos Cna menti részek és a tatár eredetű mescser fejedelemség is Moszkva birtoka lett. A mesoser fejedelmek a moszkvai nagyfejed elemnek alávetett szolgáló fejedelmek (подруные vagy служилые князья) lettek, akik azért még vagy egy évszázadig belső ügyekben bizonyos önállóságot élveztek. A XV. század végétől ezek a már valószínűleg teljesen eloroszosodott mescser fejedelmek fokozatosan Moszkvába költöznek, egy részük pedig Litvániáiba menekül.

101 Ezek a mesoser hercegek egészen e századig, a forradalomig fennmaradtak az orosz nemesség soraiban. Hogy a XV. század végén mescser hercegek vannak már Moszkváiban, bizonyítja az 1483-as szerződéslevél loann Vasziljevics 'moszkvai és a hasonnevű rjazanyi nagyfejed elem között: ,,És hogy a mi mescser fejedelmeinket, akik Mescseróban és nálunk a nagyfejedelmeknél élnek, te ne fogadd magadhoz; . . ."

102 A XV. századi Moszkva még nagyobb erősödésének, térhódításának tanúja. A rjazanyi nagyfejedelemség a század végére még névleg önálló, de gyakorlatban régóta Moszkvának van kiiszolgáltatva. A század közepén fontos esemény történik Mescseráiban, ezen a tatár és orosz közt húzódó viharos területen. 1452 táján egy új kis fejedelemség alakul meg Mescsera központi részén, a mai Kaszimov környékén. 1446-ban, nem sokkal a szétbomlott Arany Horda északi részén alakult kazanyi kánságiból az alapító Ulug M'uhamimed együk fia Kaszim és testvére, Jakab, Mahmutek testvérük elől a moszkvai n agyfejedelemnosítja Jurij Fedorovics fiát Alekszandr mescser fejedelmet azzal az Alekszandr Ukovics-csal, akiről fentebb volt szó, s aki eladta Mescsera egy részét Dmitrij Donszkajnak. 100. 6901. év alatt: ПСРЛ XXVII, 88, 258, 336; XXV, 219; XVII, 45; XXI, 92; XX/1, 210, XXVI, 164; XXIV, 159; XXIII, 132-3. 101. Szmirnov i. m. 187-189. 102. Собр. гос. грам. и дог. I, Но. 115 (282), Но. 116. (285).