Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Mozsolics Amália: Somogy megyei bronzleletek

TANULMÁNYOK ABHANDLUNGEN STUDIES ÉTUDES РЕФЕРАТЫ SOMOGY MEGYEI BRONZLELETEK I. Ebben az első közleményben ismertetem a négy lengyeltóti bronzleletet. Ezek .'közüli három imár közölt, egy a háború alatt ímegisemmisült. Leíróim a pamuki és b all a to nf en yvési bronzleleteket is. A Somogy megyei bronz leleteket további ikét ciik'kben szándékozom 'közölni. Az 1. íképen összesítettem a Somogy megyéből ismert bronzlel eteket. Voltaképpen csaik két depotszint leletei jelentikezneik nagyobb száinrumal : 1. koszideri szint; 2. 'kurdi szint. LENGYELTÓTI-TATARVÁR, I. BRONZLELET Szilárdffy L. állomásfőnök a Tatárvárnál levő földjét szőlő alá rigoilíroztatta. A imun'kók alkalmával előkerült leleteiket összegyűjtötte. A leletek egy irésze a MNM-ba Ikerü'It, többe'k 'között néhány bronz tárgy is, amelyek К u z s i n s z ik у В á 'l i n t 'Szerint egy bronz lelethez tartozhattalk. A többi tárgy a váli kultúra hagyatékát képviseli, valószínűleg egy bronz 'karperec is.

1 1. Nyolc db horgony alakú csüngő. Sz: 13,5-14,2 cm. Két darab ugyanabból az öntőmintából származik. 2. Lándzsacsúcs; a tokja hiányos, széles levelű. H: 9,8 cm. 3. Kerek öntött csüngő, kereszt alakú bordával. Átm.: 6,6 cm. 4. Kis bronzdarab. A tárgyak patinája nem egységes. LENGYELTÓTI, II. BRONZLELET A községen 'belüli pontosabb lelőhelye 'ismeretlen, E lelet a 'berlini Museum für Völkekundeba ikerült. К u z s ii n s z l

k у В á il i m t leírásából és ábrái alapján ismerjük. A depot valószínűleg nem teljes, mert az egylkorú leletek általában sokkal több tárggyal bírna'k és sóik bennüik a töredékes darab. Valószínűleg osa к az épebb daraboikat juttatták el Berlinbe.

2 (I. t.) A leletet Kuzsinszky közleménye alaipján ismertetem : 1. Letörött és lecsiszolt hegyű lándzsacsúcs; két szemben levő lyukjába egy meggörbített bronzhuzalt fűztek be (I. t. 9.). 2. Tokos, füles balta, pereme alatt ékalakú bordadísz (I. t. 12.). 3. Tokos véső (I. t. 14.). 4. Tokos kalapács borda1. MNM Lelt. sz.: 90/1898. - KUZSINSZKY В., A Balatonkörnyékének archaeológiája. Budapest 1920, 26—28. MOZSOLICS A., Bronzefunde des Karpatenbeckens (továbbiakbain: MOZSOLICS, Bronzefunde). Budapest 1967, 147. és 26. t. 1-11. 2. KUZSINSZKY В., i. m. 24-26.; 30-32. ábra. - TÖRÖK dísszel (I. t. 10.) 5. Sarló, markolatnyúlványán középbordával (I. t. 13.). 6. Nyakperec bepödrött végekkel (I. t. 3.) 7. Hasonló nagyságú nyakperec sima végekkel (I. t. 4.) 8. Két karperec; egyik nyitott végű, másik végei egymásra hajlítottak (I. t. 1-2.) 9. Kerek, középen átfúrt lemez (I. t. 6.) 10. Meggörbített bronzhuzal; egyik oldalán két csüngő, másikon egy (I. t. 8.). 11. Kétoldalt fogazott keskeny lemez; fűrész; egyik végén lyuk (I. t. 5.). 12. Kerek lemez (I. t. 11.). 13. Sujtásos fibula; a hát két oldalán két-két spirálissal (I. t. 7.). Hasonlóak a III. lengyeltóti lelethez is tartoznak (2. t. 1-2, 6.). LENGYELTÓTl-MOHÁCSI-HEGY, III. BRONZLELET A lelet a Mohácsi-begy batórrész szőlőhegyén, a Nagyberektől mintegy 30—35 m-re kiemelkedő dombon 1938. július 10-én ikerüilt felszínre. A 'keszthelyi Balatoni Múzeumban volt, azonban a háború végén, amikor a múzeum anyagát ímenekítették, a zalaegerszegi vasútállomáson a szerelvényt bombatalálat érte. A lelet megsemmisült. Török Gyula közleményéből ismerjük.

3 A teljesség kedvéért, és mert egy fontos; leletről van szó, képét is újból közlöm. A bronzleletetó kutatásának előrehaladásával egyes tárgyakat ma pontosabban meg lehet határozni, mint régebben. 1. Sujtásos fibulák; a kengyel két oldalán egy-egy huzalból formált kettős spirálissal, amelyeket egy pánttal fűztek a kengyelhez. Ez egyik végén egy nagyobb spirálisban, a másikon pedig egy nyolcas hurok után rugóban és végül tűben végződik. H: 14,5 cm, 14,3 cm (II. t. 2,6.). 2. Hasonló fibula, egyik oldalspirálisa letörött. H: 14,3 cm (II. t. I.). A huzalspirális töredéke (II. t. 3.). valószínűleg ehhez a fibulához tartozott. 3. Pajzsos fibula. Az ovális lemez poncolt díszű, egyik végén nyolcas hurok után lapos spiráltekercsben folytatódik, a másikon ugyancsak nyolcas hurok után a rugóhoz a tű kapcsolódik. H : 13 cm (II. t. 7.). 4. Pápaszem alakú csüngő (II. t. 5.). 5. Spirálgyűrű két lapos spirálkoronggal (II. t. 4.). 5. Tordírozott huzalból készült karika fehérbronzból. Átm.: 2,4 cm (II. t. 14.). 6. Tömör nyakperec geometrikus dísszel és bepödrött végekkel. Huzala közepén 1 cm vastag, végei felé 0,6 cm (III. t. I.). 7. Hasonló, valamivel vékonyabb nyakperec. Díszítése részletekben eltér a másikétól (III. t. 5.). 8. Két vékonyabb nyakperec bepödrött végekkel, egyik töredék (III. t. 6-7.). 9. Lábperecek (III. t. 2-3,12-13,15, 16, 22,), díszítettek. 10. Lábperecek (IM. t. 8, 18, 25, 34.). Vonalnyalábokkal" díszítettek. 11. Belső oldalán ellaposodó, valószínűleg a használattól kopott lábperec díszített (III. t. GY„ Dolg 16 (1940) 63, 9. j. leírja, hogy a leletről fényképet kértek a Staatliches Museum für Vor- und Frühgeschichte 'igazgatójától (Berlin), de ott a 'leletet nem találták. Kuzsinszky viszont világosan írja, hogy a lelet a Museum für Völkerkunde-ban volt. 3. Dolg 16 (1940) 57-64., I-II. t. (65).