Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Tanulmányok - Bakay Kornél: A X-XI. századi magyar köznép temetkezési rendjének egyik változata
34 BAKAY KORNÉL össze 22,5%. 21 Ez ismételten óvatosságra int bennünket. A vércsoportok megoszlása a következő: A vércsoportúak: 21,9%, В vércsopontúaik: 30,7%, 0 vércsoportúak: 35,2 0 / 0 , AB vércsoportúak: 12,2%. Feltűnő a В és a 0 vércsoportúak túlsúlya. Lengyel Imre megállapítása szerint 22 a későavar és a szláv népességre inkább az A vércsoport jellemző (Oroszvár, Kál 23 ), melynek alapján a letkési népességet zömmel magyar etnikumúnak kell tekintenünk. Az időrendi csoportok értékelésénél (I., II., III., IV. csoport) Lengyel Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az I. csoport generációja hiányos, ugyan akikor itt fordul elő a legtöbb kóros (patologikus) elváltozás. Talán különböző etnikumok keveredésére kell gondolnunk, mint kiváltó okra. Kisze>ly István meghatározása szerint az I. csoport 17 halottja közül 3 Cro-imagnoid típusú volt, amely autoohon (talán szláv?) népességet jelenthet. 5 egyén keleti-mediterrán típusú volt. Ugyana'klkor 3 esetben mongolid vonások jelentkeznek. Ismeretes például, hogy magyar és tót egyének házasságából született gyermekeknél több a csipőíicamos. A kórfolyamatok tulajdonképpen két nagy csoportra oszthatók: a táplálkozási hiánybetegségek okozta csontelváltozások (rachiitis, osteoimalácia) és az atrófiás csontbetegségek (osteoporosis). A 91 sírós temetőiből 35 esetben volt kimutatható kóros elváltozás. Vi Nehéz (biztos következtetéseket levonni a rassztípusok alapján, mivel egyrészt a rassz-antropológla eléggé bizonytalan talajon áll, 25 másrészt egy-egy népesség már a X. században is a legkülönbözőbb elemekből tevődhetett össze. A II. csoportban mindenesetre továbbra iis túlsúlyban van — Kiszely István szerint — a Cro-imagnoid-gracll mediterrán típus (10 eset), ímíg a keleti típusok jelenléte állandónak tűnik (6 eset). Az I. és II. csoport 'kronológiai lag egykorú. Régészetileg ezt mehéz megerősíteni, mivel az I. csoport sírjaiban alig vo'lt melléklet, de cáfolni sem nagyon tudjuk, /mert all. csoport jelentősebb mellékletű 8-10 sírja bizonyosan nem régibb a X. század derekánál. (A bizonyos szó természetesen csak abban az esetben használható, ha a tárgytípusok időrendjét elfogadhatjuk. 26 ) SZOB-KISERDÖ (PEST M., SZOBI J.) Horváth Adolf János nagymarosi tanar 21. ACSÁDI GY. - NEMESKÉRI J. - HARSÁNYI I., AAH 11 (1959) 419-456. - NEMESKÉRI J., Dem 13 (1970) 61. Vö. KRALOVÁNSZKY A., JPMÉ 13 (1968) 75-116. 22. BOTTYÁN O., AntH 11 (1972) 106. - Vö. FARKAS GY. -LENGYEL I. - MARCSIK A., AB Szeged 17 (1971) 199: a mélykúti avar temetőben a vércsoport megoszlás a következő volt: A vércsoportúak = 22,91%, В vércsoportúak = 20,83%, 0 vércsoportúak = 22,91%, AB vércsoportúak = 25,00%. A mai magyarság vércsoportmegoszlása: A vércsoportúak = 42%, В vércsoportúak = 19%, 0 vércsoportúak = 30%, AB vércsoportúak = 9%. Vö. FEHÉR-FARKAS id. mű. 35. 23. SZABÓ J. GY., AÉ 97 (1970) 265. 1937-ben végzett ásatást Szob-Kiserdő területén, az általa felásott sírok száma azonban pontosan nem állapítható meg. Ásatási jegyzőkönyve 60 sírt említ, 27 amelynek fele már fél volt dúlva. A részletesebb jegyzőkönyv azonban 28 csak 35 sír adatait tartalmazza. A MNM leltárkönyvébe 29 37 sír anyagát jegyezték be, a beszállított embertani amyag feldolgozója, N em e s к é r i János pedig 46 sírról beszél. 30 A Horváth A. János által készített térképvázlat nagyon hiányos, így csak a hitelesítő ásatás adhatott választ a vitás kérdésekre. A feltárásra 1964-19Ó6 között került sor. 31 A régi sírok közül 58-at sikerült megtalálni és további 24 érintetlen temetkezés került még elő. A feljegyzéseik és az ásatási megfigyelések állapján lehetőség nyílott a sírok azonosításaira. A szob-kiserdei temető 82 sírja azonban semmiképpen sem tekinthető a temető egykori teljes sírszámánalk, mivel egyrészt számos temetkezést feldúltak, imásrészt mivel jónéhány csontváz töredékes (szórványos) darabjait nem tudtuk sírokhoz kötni. E nehézségek ellenére a temetőt teljesen feltártnak tekinthetjük, nem egy esetben azonban számolnunk kell bizonytalansági tényezőkkel. Az elvégzett kémiai-szerológia, morfológiai és régészeti vizsgáilatok alapján öt fő időrendi csoportot sikerü It eIkü Iöníteni. I. CSOPORT 1. család: apa: (22. sír) 40-50 éves, vércsoportja: 0. Kémiai csoport: 1, embertani típusa (1) ?. Melléklete : — Anya : (64. sír), 45—50 éves, vércsoportja : 0, kémiai csoportja: 1, embertani típusa: (1). Melléklete: vaspántos fa vödör. 2. család: apa (28. sír) 30 év körüli, vércsoportja : 0, kémiai csoportja: 3, embertani típusa: uráli (3). Melléklete: 2 db vas nyílcsúcs. Anya : (36. sír), 20—25 éves, vércsoportja : 0, kémiai csoportja: 3, embertani típusa: uráli (3), melléklete: Gyermekek: a) 61. sír, 5 év körüli kislány, vércsoportja: 0, kémiai csoportja: 3, embertani típusa: ? Melléklete: — b) 63. sír, 10 évikörüli kislány, vércsoportja: 0, kémiai csoportja : 3, embertani típusa : mongolid (3). Melléklete: 2 db S-végű hajkarika. 24. A jelzett betegségekre vö. HARANGHY L, Részletes kórbonctan. II. Bp. 1960, 930-932. - PETÉNYI G., Gyermekgyógyászat. Bp. 1955. 99 skk. 25. ÉRY K. - KRALOVÁNSZKY A. - NEMESKÉRI J., AntK 7 (1973) 41. 26. SZŐKE В., RT 1 (1965). 27. MNM A. 422. sz. VII. Itsz. 4063. 28. MNM A. 10. sz. Itsz. 3699. 29. MNM Népv. napló 2/1937. 30. NEMESKÉRI J., AÉ 7-9 (1946-48) 382-385. 31. BAKAY K., AASz 10 (1966) 126-127. - BAKAY K.. AÉ 92 (1965) 241. - Uő. AÉ 93 (1966). - Vö. BAKAY K., Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. Pécs, 1965. - Uő. AAH 19 (1967) 136-137, 147.
