Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Szemle - Tóth Endre: Pannónia római útvonalainak kutatásáról

278 TÓTH ENDRE val gyakrabban fordul elő a Dunántúlon, mint az ország egyéb részeiben. Ez a tény orra figyelmeztet bennüinlket, hogy eseten'ként a vio önti qua emJítésök alatt a Dunántúlon római útvonalakat érthetünk.

17 Utalnunk kell még a 'légifelvételek felibasználásónak szükségességére. 'Megjegyzem, hogy a térképészeti óéiból ikészült légifelvételek is alkalmasak a római útvonalaik kutatására. Véleményem szerint az adatok feljegyzésére a 25 000-es térképek a legalkalmasabbak, azonban a 200 000-es léptékű átnézeti térképek felhasználása is hasznos. A terepmunkáról csak annyit: az összes római útvonalat a már tárgyalt megfigyelések ismeretében végig kell járni, olyan pontokból kiindulva (római városok), ahol a nyomuk biztosan (megállapítható. Nemcsak az itinerariuimokban szereplő útvonalakat, hanem a többit is. A terepbejárásoknál különösen ügyelni keli az esetleges szigetszerű útelágazásokra is.

18 Éppen ezekben az esetekben tételezhető fel, hogy az útvonal már a hódítás előtt is létezett, és a rómalak az útvonalalkat „kiegyenesítették". Problémát fog jelenteni a bejárt útvonalak azonosítása az Itinera rium-adatokkal is. Az 'itinera rí um ok méretadatainak a felhasználásánál és összehasonlításuknál a terepbejárásoknál kapott tényleges távolságadatokkal ügyelnünk kell arra, hogy a térképeken az útvonalnak nem a tényleges hosszát, hanem csak a vetületét mérhetjük. Tóth Endre 17. TÓTH E., A római centuráció nyomai Pannóniában (Kézirat 1968.) 18. Ilyen szigetszerű szétágazások és egyesülések figyelhetők meg a Borostyánkőúton.