Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Szemle - Tóth Endre: Pannónia római útvonalainak kutatásáról

PANNÓNIA RÓMAI ÚTVONALAINAK KUTATÁSÁRÓL Pannónia rómaikon régészetének talán legelhanyagoltabb területét az útvonalak kutatása jelenti. Kifejezésre jut ez abban a tényben is, hogy az útvonalaikkal ténylegesen foglalkozó tanulmányúik száma rendikívül kevés, kb. 15 mindeddig.

1 Az alacsony publikációs szám önmagában még nem lenne baj, azonban ezek a tanulmányok az elvi kérdésfölvetésen és az íróasztalnál született hipotéziseken alig jutnak túl, és a jelen tanulmány is ezek (közé lesz sorolható. Hogy a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága felkérésére 'mégis ezt a témakört választottaim előadásom témájául, annak több olka volt. Egyrészt meggyőződésem szerint a Dunántúl római útjainak topográfikus kutatása és felmérése már halaszthatatlan feladatot jelent, de olyan feladatot, amelynek elvégzése után Pannónia történetére vonatkozóan egy új, és jelentős forráscsoportot nyerünk. Másrészt magam már hozzáláttam Pannónia úthálózatának pontos feltérképezéséhez.

2 Ezért mertem ezt a témát választani e lőad á som tárg yá u I. Noha a Dunántúl római útvonalainak feltérképezése önmagáiban is jelentős eredménnyel gazdagítaná a terület ókori — sőt ősikori és népvándorlás — ill. középkori-történetére vonatkozó ismereteinket, néhány gondolattá'! részletezem egy ilyen munka hasznát és felhasználhatóságát. Először is megszüntetné — legalább is nagyrészében — azt a negatívumot, amelyet jelenleg a Dunántúl Itinera ri urnákból ismert településneveinek bizonytalan — vagy jórészt bizonytalan — azonosítása jelent. Itt külön kell választanunk Pannónia belsejét és a limest. A llmes-út kutatása külön problémát jelent, és a kutatásnál fontos szerep kell, hogy jusson a mérföldkövek topográfikus vizsgálatának. Noha a limesmenti településeknek a múlt század vége óta lényegében változatlan azonosítása sem egészen megnyugtató, ezzel a kérdéssel most nem foglalkozom. Pannónia belsőjében viszont néhány kivételtől eltekintve (Scaralbantia, Sa varia, Salla, Gorsium) a településnevek azonosítása a lelőhelyeikkel megoldásra, vagy legalább is a jelenlegi vélemény megerősítésre váró feladat. Nem ismerjük Mogetiama rnumicíplumának a (helyét,

3 nem ismerjük azt a két, városi rangú települést sem (sem a nevét, sem a helyét), amelyeknek territóriumai Somogy és részben Tolna megyék területére esnek.

4 Az útvonalak bejárása és feltérképezése a római települések sorát tömné ismertté. Mód nyílna a tartomány településtöténetének a feldolgozására. Rendkívül komoly segítséget nyújtana Pannónia I. sz. I. századi hadtörnénetéhez is: a megfelelő útvonalak kiválasztásával (a megszálláskori tranverzális „limes"utak) a minimálisra lelhetne csökkenteni azt a területet, ahol a korai 'belső-pannóniai földtáborok keresendők. Lehetséges volna az őskori úthálózat részleges megállapítása, valamint végre komolyan lehetne foglakozni a római útvonalaknak az oly sokat emlegetett népvándorlás- és középkori felhasználásával is. Még sorolhatnánk az úthálózat pontos féltérképezésének elkészítéséből adódó további kutatási lehetőségeket. Az átkutatást módszertanilag két részre bonthatjuk. Egyrészt egy előkészítő fázisra, másrészt a terepmunkára. Az előkészítő munka rengeteg tényezőből tevődik össze, de megkönnyíti a terepmunkát és sok fontos megfigyeléssel gyarapítja ismereteinket. Először erről szólnék részletesebben. Az előkészítő munkában fontos szerep jut az Itinera riumok, különösen az Itinerarium Antonini vizsgálatának.

5 Anélkül, 'hogy most az It. Ant.-t részletesebben elemezném, a következőket jegyzem meg a pannóniai adatokkal kapcsolatban. Tudjuk, hogy az Itinera ri um nem tartalmazza az összes pannóniai főútvonalat, az egyéb utakról nem is szólva. Az Itinerarium III. század végi összeállításának előzményeit és az útikönyv Pannóniára vonatkozó adatait

6 1. A következő fantosabb tanúimon y okai említhetjük: PINÁLY G., AÉ 23 (1903) 164. - Ifj. ALFÖLDY A.RADNAY L, AÉ (1944-45) 210. - GARÂDY S., LA (Diss. Pawi. И. 11.) 83. -; RADNÓTI A., MIME (1939-40) 26. SIMONYI D., EPhK 60 (1936) 44. - Ua. EPhK 72 (1948) 11. - NOVÁKI GY., SSz 10 (1956) 175. 2. Elsősorban a Nyugat-Dunántúl, tehát a Borostyán kő út és környéke úthálózatához fejeztem be az anyaggyűjtést. 3. SIMONYI DEZSŐ sem adott megnyugtató megoldást: EPhK 72. (1948) 11-21. 4. Somogy megyében, ill. a Balaton és a Sió által határolt területen két eltérő tájolású centurációs rendszer két különböző territórium és így két város meglétére utal. A kettő közös határa kb. Balatonlelle délköre. TÓTH E., A római centuráció nyomai Pannóniában, Kézirat 1968. A nyugati területen talán Silacene vagy Limusa, a keleti részen talán a munie. Volg. található. Az utóbbihoz vö. MÓCSY A., AAH 21 (1969) 350. 5. Itinerarium Antonini. CUNTZ O., Itineraria Romana I. Leipzig 1929. 6. Vö.: v. BERCHEM D., MSAF 80 (1937) 167.