Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Szemle - Tóth Endre: Pannónia római útvonalainak kutatásáról

PANNÓNIA RÓMAI ÚTVONALAINAK KUTATÁSÁRÓL Pannónia rómaikon régészetének talán legelhanya­goltabb területét az útvonalak kutatása jelenti. Ki­fejezésre jut ez abban a tényben is, hogy az útvo­nalaikkal ténylegesen foglalkozó tanulmányúik száma rendikívül kevés, kb. 15 mindeddig. 1 Az alacsony pub­likációs szám önmagában még nem lenne baj, azon­ban ezek a tanulmányok az elvi kérdésfölvetésen és az íróasztalnál született hipotéziseken alig jutnak túl, és a jelen tanulmány is ezek (közé lesz sorolható. Hogy a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága fel­kérésére 'mégis ezt a témakört választottaim előadá­som témájául, annak több olka volt. Egyrészt meg­győződésem szerint a Dunántúl római útjainak to­pográfikus kutatása és felmérése már halaszthatat­lan feladatot jelent, de olyan feladatot, amelynek el­végzése után Pannónia történetére vonatkozóan egy új, és jelentős forráscsoportot nyerünk. Másrészt magam már hozzáláttam Pannónia úthálózatának pontos fel­térképezéséhez. 2 Ezért mertem ezt a témát választani e lőad á som tárg yá u I. Noha a Dunántúl római útvonalainak feltérképezé­se önmagáiban is jelentős eredménnyel gazdagítaná a terület ókori — sőt ősikori és népvándorlás — ill. kö­zépkori-történetére vonatkozó ismereteinket, néhány gondolattá'! részletezem egy ilyen munka hasznát és felhasználhatóságát. Először is megszüntetné — leg­alább is nagyrészében — azt a negatívumot, amelyet jelenleg a Dunántúl Itinera ri urnákból ismert település­neveinek bizonytalan — vagy jórészt bizonytalan — azonosítása jelent. Itt külön kell választanunk Pan­nónia belsejét és a limest. A llmes-út kutatása külön problémát jelent, és a kutatásnál fontos szerep kell, hogy jusson a mérföldkövek topográfikus vizsgálatá­nak. Noha a limesmenti településeknek a múlt szá­zad vége óta lényegében változatlan azonosítása sem egészen megnyugtató, ezzel a kérdéssel most nem fog­lalkozom. Pannónia belsőjében viszont néhány kivétel­től eltekintve (Scaralbantia, Sa varia, Salla, Gorsium) a településnevek azonosítása a lelőhelyeikkel megoldás­ra, vagy legalább is a jelenlegi vélemény megerősí­tésre váró feladat. Nem ismerjük Mogetiama rnumicí­plumának a (helyét, 3 nem ismerjük azt a két, városi rangú települést sem (sem a nevét, sem a helyét), amelyeknek territóriumai Somogy és részben Tolna megyék területére esnek. 4 Az útvonalak bejárása és feltérképezése a római települések sorát tömné is­mertté. Mód nyílna a tartomány településtöténetének a feldolgozására. Rendkívül komoly segítséget nyúj­tana Pannónia I. sz. I. századi hadtörnénetéhez is: a megfelelő útvonalak kiválasztásával (a megszállás­kori tranverzális „limes"utak) a minimálisra lelhetne csökkenteni azt a területet, ahol a korai 'belső-pannó­niai földtáborok keresendők. Lehetséges volna az ős­kori úthálózat részleges megállapítása, valamint vég­re komolyan lehetne foglakozni a római útvonalaknak az oly sokat emlegetett népvándorlás- és középkori felhasználásával is. Még sorolhatnánk az úthálózat pontos féltérképezésének elkészítéséből adódó továb­bi kutatási lehetőségeket. Az átkutatást módszertani­lag két részre bonthatjuk. Egyrészt egy előkészítő fázisra, másrészt a terepmunkára. Az előkészítő mun­ka rengeteg tényezőből tevődik össze, de megkönnyí­ti a terepmunkát és sok fontos megfigyeléssel gyara­pítja ismereteinket. Először erről szólnék részlete­sebben. Az előkészítő munkában fontos szerep jut az Itine­ra riumok, különösen az Itinerarium Antonini vizsgála­tának. 5 Anélkül, 'hogy most az It. Ant.-t részleteseb­ben elemezném, a következőket jegyzem meg a pan­nóniai adatokkal kapcsolatban. Tudjuk, hogy az Itine­ra ri um nem tartalmazza az összes pannóniai főútvo­nalat, az egyéb utakról nem is szólva. Az Itinerarium III. század végi összeállításának előzményeit és az útikönyv Pannóniára vonatkozó adatait 6 1. A következő fantosabb tanúimon y okai említhetjük: PINÁLY G., AÉ 23 (1903) 164. - Ifj. ALFÖLDY A.­RADNAY L, AÉ (1944-45) 210. - GARÂDY S., LA (Diss. Pawi. И. 11.) 83. -; RADNÓTI A., MIME (1939-40) 26. ­SIMONYI D., EPhK 60 (1936) 44. - Ua. EPhK 72 (1948) 11. - NOVÁKI GY., SSz 10 (1956) 175. 2. Elsősorban a Nyugat-Dunántúl, tehát a Borostyán kő út és környéke úthálózatához fejeztem be az anyaggyűj­tést. 3. SIMONYI DEZSŐ sem adott megnyugtató megoldást: EPhK 72. (1948) 11-21. 4. Somogy megyében, ill. a Balaton és a Sió által hatá­rolt területen két eltérő tájolású centurációs rendszer két különböző territórium és így két város meglétére utal. A kettő közös határa kb. Balatonlelle délköre. TÓTH E., A római centuráció nyomai Pannóniában, Kézirat 1968. A nyugati területen talán Silacene vagy Limusa, a keleti részen talán a munie. Volg. található. Az utóbbihoz vö. MÓCSY A., AAH 21 (1969) 350. 5. Itinerarium Antonini. CUNTZ O., Itineraria Romana I. Leipzig 1929. 6. Vö.: v. BERCHEM D., MSAF 80 (1937) 167.

Next

/
Thumbnails
Contents