Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Közlemények - Horváth József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve Somogyvárról és leányegyházáról

PADÁNYI BÍRÓ MÁRTON VESZPRÉMI PÜSPÖK EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVE SOMOGYVÁRRÓL ÉS LEÁNYEGYHÁZAIRÓL BEVEZETÉS A veszprémi egyházmegye történészeink megállapítása szerint a veszprémi püspökség az ország legrégibb püspöksége. Az ősi egyházimegye jelentékeny részét alkotja Somogy ímegye, amely kezdettől fogva két főe&perességre, a somogyira és a segesdire tagozódott. A XIV. századi pápai tizedjegyzék a somogyi főesperességben 173, a segesdiben pedig 76 plébániát nevez meg. Ezen felül 17 somogyi szerzeteskolostort tartanak számon okleveleink. E virágzó szervezetet imajdnem teljesen letarolta a százötven esztendős török hódoltság. A XVII. század kezdetén már csak Igal, Kéthely és Törökkoppány plébániája imúködik. A század végére ezek is megsemmisülnek. Ez Időkben az ondocsi és törökkoppányi jezsuita missziók igyekeznek fenntartani az egyházi életet. Csak a török kiűzése után indulhat meg újra az élet. Az újjáépítés legnagyobb munkása Padányi Bíró Márton, aki 1745-1762 között kormányozza a veszprémi püspökséget. A pusztulás felimérésére, a sebek orvoslása érdekében nagy gonddal és fáradsággal elGr. Felsővidéki Széchenyi Arvtal uradalma. Templom 1. A kegyuraságra a gróf tart igényt, de jogát eddig nem bizonyította. (Újabban azonban felajánlotta, hogy a lehetőség szerint él kegyúri jogával.) 2. Védőszentje: Sz. Mária Magdolna. A falun kívül nyugat felé megvannak a nagyon régi templom fali, amely emberemlékezet óta ugyanezen szent tiszteletére volt szentelve s ott tiszteletére ájtatosság okát is tartottak. Helyette újabban a faluban sárral tapasztott, fehérre meszelt tágas fatemplom épült kicsiny sekrestyével. Mennyezete durván ácsolt deszka, tetejét szalma fedi. Néhai Vörös József kaposvári esperesplébános áldotta meg. Innen az alábbi szomszédos falvaikba járnak búcsúra: Keresztelő Szent János ünnepén Gesztibe, Sarlós Boldogasszonykor Mernyére, Szent Jakab apostol ünnepén Lengyeltótiba, Nagyboldogasszonykor Buzsákra, Szent Rókus napján Lakra, Szent lilldéskor Pamuk leányegyházba, Szent Mihálykor Osztopán leányegyházba. A nyári hónapokban minden újhold vasárnapon és különösen Szent István király ünnepén Szent István somogyvári szent kútjának kápolnájához. 3. A templominak javadalma mines. 4. Az imaház épülete nyomorúságos állapotban van. Javításáról a hívek gondoskodnak. Belülről azonban tiszta. Sem végzi az egész egyházmegye kánoni látogatását, melyre a tridenti zsinat kötelezte a püspököket. A látogatásról részletes jegyzőkönyvek készültek, melyek a veszprémi püspöki levéltár legértékesebb iratai közé tartoznak. Az A 8/11. jelzetű kötet tartalmazza a kaposvári espereskerület plébániáinak, közöttük a 117—160. oldalon Soimogyvár és 'leányegyházainak látogatásáról készült jegyzőkönyveket. A látogatást a püspök rendelkezésére D о m á n i с z к у János Ferenc szili esperes-plébános foganatosította 1749-ben. Amikor a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága elhatározta, hogy magyar fordításban folyamatosan közli e kor harmlinckét somogyi plébániájának kánoni látogatásáról készült jegyzőkönyveket, rendkívül fontos kultúrimisszóra vállalkozott. A tudományos kutatás, a honismereti imozgalom során megélénkült helytörténetírás nélkülözhetetlenü'l fontos forrásanyaga rejlik e jegyzőikönyvekben. Megtol álja a kutató faluja XVIII. századi vallási-szellemi képét, az egyes községek teljes lélekösszeírását. Számos olyan adatot, amely további kutatásra, elemzésre ad anyagot és forrást. Horváth József kórus, sem szószék nincs. Néhány egyszerű, falusias pad van benne. 5. A legméltóságosabb oltáriszentséget illő módon őrzik a zárt szentségházban, mind az áldoztató kehelyben, mind a monstranoiában és havonta, mindig megújítják. Előírásos keresztkút nincsen, hanem csak közönséges szenteltvízzel keresztelnek. 6. öröklámpa nincs. 7. Gyóntatószék nincs. A gyóntatás a nyitott sekrestyében történik kasringben és stólával 8. A szenteltvíz állandóan rendelkezésére áll a híveknek az imaház ajtajánál kőből kivésett tartóban. Az altárnál is van érc edényben szenteltvíz, hintővel. 9. Ereklyék nincsenek. 10. A temető a 2. pontban említett templomromnál van a nyitott mezőn, kerítése, keresztje nincs. Jámbor társulat sincs, sem különleges ájtatosság a misén kívül, melyen néha a Szentháromság olvasóját imádkozza a mester. Jegyzet! A falun kívül nyugat felé fél óra járásra a völgyben a berek mellett ősidőktől fogva van egy bővizű forrás, a régiek hagyománya szerint Szent István király forrása. Ennek eredetét abból az időből származtatják, amikor Szent István legyőzte a lázadó Koppány vezért. És itt kissé megpihenve, benne megmosta véres kezét, majd megáldotta a kutat, hogy az idezarándokló betegek itt gyógyulást nyerjenek. SOMOGYVÁR Anyaegyház