Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Közlemények - Molnár István: A magyarországi pálosok „Zöld kódex”-ének Somogy megyei regesztái

A MAGYARORSZÁGI PÁLOSOK „ZÖLD KŐDEX"-ÉNEK SOMOGY MEGYEI REGESZTÁI Somogy megye szegény az írott történeti forrásokban. Évszázadok pusztításai, de különösen a török hódoltság tett mérhetetlen karóikat. Hiányoznak a középkori regisztrumok és másoló könyvek. Ez a körülmény ad különös jelentőséget mostani m unkánknak. A Zöld Kódex jófonmán az egész megye területéről és sok — ma már nem létező — íhe'lyről nyújt adatokat. Pontos forrásmunkáink nemcsak az egyetlen magyar eredetű szerzetnek, a pálosok múltja szempontjaiból értékes, hanem településtörténeti kutatások számára is jelentős. Egyben első megyei helységnévtárunk. A Zö'ld Kódex tellljes címe: Inventarium privilegiorum omnium et singuiariuim domoruim Ordinis Heremitarum Sancti Pauli priiml heremitme. 1883-ban a keszthelyi Festetics család könyvtárában bukkant fel először. Ekkor egy rövid ismertetés jelent meg róla.

2 A Kódex azonban tovább is ismeretlen maradt a történetírásunk szaunára, pedig adatokban igen gazdag forrásmunka. 1947 nyarán került a Budaipesti Egyetemi Könyvtáriba.

3 Az eredeti kötésben fennmaradt, zöld hártyával borított színes vágású kódexünk

4 1520 körül írt kartularium. Tartalmazza 69 pálos kolostor középkori oklevelei nek, amelyekből sok már elveszett, a regesztáit, legnagyobb részt kronoligikus sorrendben. Kezdi Márianosztrán és befejezi a hangonyi Szent Anna kolostorral Megyénkben a kolostorokat következőképpen sorolja el : Serdahel (Kaposszerdahely), Thoold (Nagytoldi puszta), Mindszent (Balatonszemes), Wethanyda, Sanctus Doimonicus (Nagyszakácsi), Sanctus Petrus in Símig io (Pogány szentpéter). A legutolsó regeszták 1520-as évek okleveleinek tartalmát közlik. Megyénk kolostorainak anyaga között is találunk ilyent Szerdahelynél. 1520. évben ez a kolostor birtokolta a chyi-i, Wewresalma-i, gyanmath-i, petherfalva-i birtokokat. A kolostorok regesztái után pápai bu'lllákat és királyi privilégiumokat sorol fel. A Zöld Kódex írója G y ö n g y ö s s y Gergely, a pálos rend renfőnöke. Gyöngyösön született 14721. A kódexet a külső bootólaipjának a színéről neveztük el. 2. A magyarországli pálosok régi inven tori-urna. Magyar Könyvszemle (1883) 221-223. 3. Egyetemi Könyvtár Könyvei II. Budapest 1964, 125. 4. A Zöld Kódex jelezete: Budapesti Egyetemi Könyvtár, Cod. Lat. 115. 5. GYÖNGYÖSSY G., Vibae Fratrum Heremitarium Ordinis Sancti Pauli prími heremitae. Budapesti Egyetemi Könyvtár, Ab. 151, Cap. LX. Az 1474. évi események 'leírása ben.

0 Magyar családból született. „Rendjében végigjárta az összes fokozatokat, a noviciátustól a generalis méltóságig. Amellett szívesen forgatta a tollat, ha rendijének szellemi, erkölcsi felemelése ügyét szolgálhatta írásaival.

6 Több kolostorban eredményesen hirdette az Isten igéjét.

7 1504. május 24-én a főmonostorban szónok.

8 ..Hitszónok korában rend-főnöknek, Istvánnak (1496-1500, 1506-1512) számára egy munkában összefoglalta a generalis kötelességeit, teendőit. Ajándékul nyújtotta át számára az Epitiima seu brevilogia-t, hogy a generalis a gondjaira bízott nyájat vezethesse. Amidőn pedig Rómába került perjelnek - 1515-1519 élt itt - két könyvet is sajtó alá bocsátott. Az egyikben a Di recto nom-ban a rend szervezetét írta 'le. Majd a rendi alkotmányt, a Constitutiones-t tartalmazó kódexet adta ki rendkívül bő egyházjogi és oklevelekre támaszkodó magyarázatokkal kisérve ,, Deciara ti ones constitution uim" címmel. „Szent Pál atyánkról írt 10 beszéde nyomtatásban is megjelent és az egész rendünkben elterjedt."

10 Remete Szent Pál rendjének nagykáiptalanja Budaszentlőrincen 1520 pünkösd vasárnapján rendf önökének választja meg.

11 Bár a köszvény lábát megbénította a rendfőnöki terhet mégis két évig 'hordta. Vallomása szerint: „Áttanulmányoztam rendfőnökségem alatt rendünk magyar, német és horvátországi kolostorainak levéltárait, kiváltsága ikró'l meg összeállítottam egy leltárt."

12 Ez a munka a írni Zöld Kódex-ünk, amely 15201522 között készült el. Ennek a birtokában látott hozzá élete főművének, rendje történetének a Vite Fratrum megírásához. A Zöld Kódex átírt, illetve másolati példányainak részletei az O. L. Acta Paul. Fasc'iculus-aiban sok helyütt találnátok. Legtöbbje hibás adatokat is tartalmaz. Másolati példányokból Fejér György és R u p p J a к a b vett át oklevélkivonatokat. Forrásmunkánkból először Györffy György közölt anyagot. A pilisi kolostorok regesztáit publikálta latinul.

13 közben írja a szerző: „Ekkor voltam én, Gyöngyössy Gergely testvér kétéves gyermek." 6. MÁLYUSZ E., Egyházitörténet 3 (1947) 14-18. 7. GYÖNGYÖSSY i. m. Cap. LXXXV. 8. ÖL Dl 21, 299. 9. MÁLYUSZ i. m. 18. 10. GYÖNGYÖSSY i. m. Cap. LXXXV. 11. OL Dl 47, 358. 12. GYÖNGYÖSSY i. m. Cap. LXXXV. 13. GYÖRFFY Gy., MÉ 5 (1956) 280.