Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Közlemények - Bakay Kornél: Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról (1974-75)

202 BAKAY KORNÉL csalódik hozzá, a XIII. század elejénél íkoirábbna nem tebetyüik. A 130 om vastag kőfal fundamentuma 280 om mélységig tartott, s az alapfal átvágott egy téglasírt (3. sir) is. Az észaík-délii fal nyugaií lábazatát gondosan megmunkálták, s a falat úgy építették meg, hogy az 5. pillérpár nyugati síkjával essen egybe. Az Á-3. szel­vény északkeleti sarkában egy XII. századi faragott kö­vet is beépítettek a keresztfalba. Mindezek alapján ezt az észak-déli irányú falat a XIII. század végére vagy annál későbbi időre keltezzük. Fontos időrendi támpont azonban az is, hogy a fő­szentély területén feltárt emporiumot ugyancsak mész­kő lapokkal fedték be. 60 Ez a 80 cm magas kiképzés megközelítően az 1. pillérpárig húzódott. A déli szen­tély felől egy 18-20 cm széles igen rossz megtartású kerítőfal határolta (200 cm hosszúságban maradt meg). Az emporium folyami sóderral, homokkal és tég­latönmelékke 1 ! vegyesen (kevert földiből készült, melyben sok bronzkori cserépdarab hevert. A mészkőlapos pad­lószinttől 95 orrnrel mélyebben egy későantiik istiusú XI. századi oszlopfő került elő, ez azonban másodla­gos helyzetben volt, így nem korhatározó. Az ugyan­itt feltárt téglasírok (I. szelvény A és В temetkezés) épí­tésekor jelentős mennyiségű megmunkált követ hasz­náltak fel. Mivel az emporiumot későközépkori falazatok tar­tották a déli és - bizonyára — az északi szentélyek felől, bizonyos, hogy a diadalív oszlopa és az első pil­lér között húzódó, kelet-nyugati irányú alapfalra emelt falak már nem voltak meg. Az Árpád-kori technikával megépített erős fundamentumok alapján úgy véljük, hogy a XI. századi bazilika déli és — talán — az észa­ki szentélye is zárt volt ( a nyugati oldal kivételével) 61 . Minden kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy az em­porium semmiképpen sem származhat a XIII. század­nál korábbi időből! Ez természetesen a mészkő-lapos padozat korát is meghatározza, mely a — stratigraphia és a leletek alapján az Anjou-kor végére - Zsigmond uralkodásának első évtizedeire tehető. Ez a somogy­vári apátság negyedik építési periódusa. 60. Méretei: 61x54 cm, 63x60 cm, 60x50 cm. 61. Ugyanezt az elrendezést látjuk a milánói S. Ambrogio apátsági templomnál és a vaisoni katedraRsnál is. — MAROSI E., A románkor művészete. Bp. 1972, 198. ­BORG i. m. 87., 7. kép. Az előbbi a XII. század elejéről származik, az utóbbi a XI. század végéről. 62. BAKAY K., SMiK 1 (1973) 341., LXXVI, t. III. 63. SÖRÖS P., PRT XII b. Bp. 1912, 152. 64. Feltűnően sdk 'könyvfedél-díszt találtunk az ásatás so­rán, sőt már Gereeze Péter is megemlékezik róluk. 1828 -29-ben több da rabot lelteik, majd 1896-bon bukkan­tak rá egy AVE MARIA GRATkA PLENA feliratú könyv­saroikveretre: GERECZE P., AK 20 (1897) 145-146, 158. A középkorban a kolostorok egyik legfőbb értéke volt a kódex. Szent László korában Pannonhalmán 80 kódex volt, melynek 'nagy részét a templom déli falába épí­tett szekrényben tartottók. vö. CSÓKA i. m. 315 ­MÁLYUSZ i. m. 243. 65. KOMJÁTHY M., SLÉ 1 (1970) 41,44. - vö. LEVÁRDY i. m. 175. 66. A soimogyvári bencés monostor legfontosabb párhuza­ma a garaimiszentbenedéki kolostor, amelyet ugyancsak A bazilika északi szentélyéhez hozzáépített kápolna (XX. t. 2) maradt meg a legépebb állapotban. Észak­déli tengelye: 765 cm, kelet-nyugati szélessége: 662 cm. A boltozatos helyiség felmenő falai közel 2/3-os magasságig épek maradtak. A 6-7 cm vastag teraz­zo-szerű, ledöngölt padló (-120) cm mélységben tűnt elő. A helyiség keleti falánál oltárbázis áll. A kápolna és a bazilika kapcsolata döntő fontosságú a korha­tározást illetően. A helyiség déli falában, tehát az északi szentély falában egy 255x70 cm-es térdeplő ab­lakot képeztek ki, amelytől nyugatra 125 cm-re áll az ajtó, ahonnan három márványból készített lépcsőfok vezet le a kápolnába. 62 Ez a helyiség - eredetileg ­bizonyosan nem kápolna volt, imlvel az oltárba zls 'mö­gött is vakolt és festett a fal, továbbá a keleti és a nyugati oldalon megépített fali fülkék közül a keletit később befalazták. A bazilika északi főfalának XIII. század eleji renaváílását figyelembe véve, a kápolná­nak nevezett helyiség építési idejét közvetlenül ez utánra tehetjük, pontosabban az 1210-es évekre, Gil­bertus, Péter és Herveus apátok idejére. 63 A nagymé­retű ún. térdeplő ablak alapján úgy vélem, hogy az északi szentély falának építésekor már számításba vet­ték ezt a tervezett helyiséget, hiszen ide már koráb­ban is nyílott ajtó. A kápolna viszonylag késői kelte­zését és korábbi más rendeltetését az is alátámasztja, hogy itt egyáltalán nem temetkeztek. A padlószint alatt zárt őskori rétegek voltak, sőt a (-185) cm-es szintben bronzkori ép urnák feküdtek. Az itt talált leletanyagbó! kiemelkednek a bronz könyvfedél díszek (XIX. t. 4-7) 64 , s ha figyelembe vesszüik a XVI. századi komventi írnátok megjegyzését, mely szerint ,,a zálogleveleket szokott módon a 'konvent sekrestyében helyezték el" 65 aíklkor ta­lán nem alaptalan arra gondolni, hogy ez a helyiség azonosítható a sekrestyével. Ennek alapján jogos fel­tennünk, hogy ez a helyiség már a kolostorhoz tarto­zott 66 . A somogyi bencés kolostor a bazilika északi ol­dalán épült fel. 67 A kolostor feltárását tulajdonképpen 1824-ben kezdték el, majd a XIX. század végén Gerecze Péteris végzett kutatásokat, de - amint 1972-ben kezdtek el feltárni. E feltárás oly sok fontos adatot tartalmaz, hogy ismertetését bővebbre kell fog­nunk. Egyelőre csak azt említjük meg, hogy a sekrestye itt is az északkeleti részen épült meg, és később kápol­nává alakították át. HABOVSTIAK A. - HOLCIlK S., Hronsky Benadik. Frühmittelalterliche Burg und ehema­liges mittelalterliche Kloster. Nyitra 1975, 8. - A bécsi apátságbain is az egyházi kincseket és a leveleket a kápolnában őrizték: PRT Xll/b. Bp. 1912. 11-16. 67. A magyarországi 81 bencés imonostor (vö. MÁLYUSZ i. m. 212. - másként CSÓKA i. m. 311-312.) közül nagyon kevés az, amelyik ilyen topográfiai elrendezésű. A leg­közelebbi párburaima a vértesszentkereszti bencés apát­ság, melynek gótikus kolostorát a XV. század második felében építették fel a román épületek helyén (KOZÁK É., AÉ 97 <1970> 280^284.) és a kaplonyi (Szabolcs m.) monostor, amnely a XM. század derekán épült, vö. NÉ­METH P., JÍAjMC 10 (1967) 95-97. - CSÓKA J. L, A la­tin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarorszá­gon a XI-XIV. században. Bp. 1967, 460. A korabeli nyugat-európai ikolostor-alaprajzok sem ilyen elrendezé­sűek. - MAROSI i. m. 26, 27, 29, 39, 124, 125.

Next

/
Thumbnails
Contents