Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Közlemények - Bakay Kornél: Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról (1974-75)

194 BAKAY KORNÉL HOMOKKŐ ППТШТТП TEC-LA Wm MALTER 46. Somogyvár-Ku pa várhegy. A kápolna csatlakozása az északi szentélyhez. - Somogyvár—Kupavárhegy. Anschluss der Kapelle an das nördliche Sanktuarium. vastag égési rétegen feküdt Könyves Kálmán ezüst obuikisa,

32 'mély tfeenmitn« ante quem-iként használható a főszentély megemelésének építési idejére vanatkozóam. A teimptlorriíbain és a főfalak külső oldalai mentén feltárt kerámia leletek (ÉH-1, ÉH-4, FH-4, I. szelvény, DH-1, Á-1, Á-2, Á-3, Ti, T

2

, ii. szeílvé.nv. Ш., IV. és V. szélvény) sajnos nem nyújtanak elégséges alapot a pontosaibb keltezéshez. Támpontul szolgálhat azanbain a fárazási technika és a felhasznált építőanyag. A bazilika déli oldalam a fundamentumot kisebb méretű bazaltdainalboikból kalászímimta-szerűen rakták, míg az északi о Id a lom nagyméretű, meg mumkáilatlam (bazaltfcöimböket használtaik fel az alapozás megépítéseikor (Á-3: 45. kép). Az építési techmiika különbségén túlmenően eltérés az is, hogy a bazilika padtóiszimtje az északi—észalknyugati részen .magasabbra Ikerült. A főapszis alapozásának kutatásaikor különös gomddal ügyeltünk arra, nimcs-e egy korábbi alapozás? Ilyennek azonbam a legkisebb nyoma sem ^mutatkozott (FH—4 és I. szelvény). A korábbi véleményekkel ellentétben bizonyossággal állítható, hogy a tornyaik egy időben épültek a főfalakkal. Az északnyugati (T^-es toronyinál) is megfigyelhettük — de talán itt a legtisztáibbam — hogy az alapárkokat lefelé táguló trapézformájúra ásták, .majd különböző méretű bazaltkövéket szórtaik bele és habarccsal megkötötték. Ott, aĥol a talajban nagyobb üregek voltak, nagyméretű termésköveket hasznotok töltőanyagként.

33 A déli Î2-es torony ha Somlóképpen megépített fumdaimemtuimámak mélysége meghaladja a 180 cm-t. A háromhajós bazilikáiban 12 félpiHérre és 12 belső tartópillérre nehezedett a tető és a hajóelválasztó falak súlya. A fél pilléreik 525—530 cm-nyi távol ságra követték egymást, szélességűik 83—85 ám. Mindegyik belső falpi

11ért a 130 cm vastag fal Ikülső oldalam Is megépített külső fail pillér támasztotta meg. A II. és a K—11. szelvényben (45. kép) pontosam megfigyelhető volt, hogy e falpilléreket is Igen erős bazaltalapozásokra emelték. A Ibelső pillérek szilárdságát azáltal biztosították, hogy a rá csh alázathoz hasonló alakban erős, 120-150 am széles bázist építették, s ezekre állították rá a belső oszlopokat. A görögikeneiszt alakú oszloplábak az első építési periódushoz tartoznak, a 140x160 cm-es oszloptesteik azonban későbbiek.

34 A bazilika alapfalai sehol sem vágtak el XI. századi temetkezést, illetőleg minden eddig feltárt sír (messzemenően igazodott a temploimhoz. A K—1. szél vényben, az északnyugati Ti torony fumdaimentumához támasztva állt egy kisméretű XI. századi edényke, az Árpádkori padlószinttől 30-cm-rel imélyebben. Az egykor nyilván építési áldozatként ide helyezett bögre — bemMátyás: CNH II, 213/G, linger 558 = T

2 (-310 cm) 12 db! - Mátyás: CNH II. 236. Unger 569 = IH. sz. (0 cm). - Mátyás: CNH II. 234. Unger 570 = K-1. Mátyás: CNH II. 213/B. Unger 558=T, (-310 cm), Mátyás: CNH II. 237. = K-5. (-49 cm). - Ulászló: CNH II. 278/A. Unger 649 = T, (-310 cm), 7 db! II. Lajos: CNH II. 306/a. Unger 649 = T

2 (-310 om), 97 db! - II. Lajos: CNH II. 306 = IV. sz. (felszíntől 30 om). - I. Ferdinánd: Unger 55 = T

2 (-290) cm, 3 dblZápolya János: CNH II. 328. Unger 649, CNH II. 336. Unger 700 = T

2 (-310) cm, 5 db! - Zápolya János: CNH I*. 306 A/ == T

2 (-310 om). - Zápolf/a János: Unger 711 = ? és 51 db meg nem határozott érem. Ezeknek többsége azonban XVI. századi. 32. CNH I. 38. - UNGER E., Magyar éremhatározó. I. Bp. 1960, 3. t. 16. 33. Az üregek csaknem kivétel nélkül őskori gödrök, sírok vagy egyéb objektumok maradványai. Mint már korábban is hangsúlyoztuk (SMK 1 [1973] 341.) az egész apátság őskori (bronzkori) 'kultúrrétegre épült, amely nem rendelkezvén az anyatalaj szilárdságával, arra ösztönözte az Árpád-kori építőmestereket, hogy erős alapokra állítsák a templomot. 34. A rácsmintás bázisfalak feltárása közben felmerült annak a lehetősége, hogy nem római előzményt jelentenek-e ezek a falak? Ismeretes, hogy például Gyulafehérvárott a legújabb ásatások egyértelműen bebizonyították a római előzmények felhasználását. Az opus quadratum-ú falakra ráépült a rotunda és az I. katedrális, vö. HEITEL R., RRHArt 12 (1975) 5-6. A római előzményt korábban Entz Géza is hangsúlyozta: AHA 4 (1958) 1. skk. - A somogyvári oszloptestbe palmettos köveket is beépítettek (47. kép).