Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Kerékgyártó Adrienne-Knézy Judit: A Buzsák környéki színes paraszti hímzés kialakulásának kérdéséhez

A BUZSÁK KÖRNYÉKI SZÍNES PARASZTI HÍMZÉS 131 21. öltésformáik buzsáki női ingeken. — Nadeiscicnkompositnonen an ггаиеппотаеп VCM H.ÍUÍSQIK. Buzsákon 'meg a gyapjúszál használatával a hamis lapos öltést kedvelik meg, eltűnik a sok-sok öltéselem. A kompozíció terén eltűnik a vázat alkotó zeg-zug, helyűket a rózsák, szívelk-<hajók, csigavonalak halimaza foglalja el; eltűnük a házivászon és vele a szőttes, szál számol ásos díszek nyoima is. A buzsáki színes-hímzés egy harmadik kis forráseréről is meg kell emlékeznünk és ez a „vézás". Ez egy érdekes és szellemes kis variánsokkal gazdagított öltéslkom pozíció, ami 100 éves lepedőikön a szélek öszszeerősítése mellett, vagy a szőttes-díszeket kísérve finom keskeny sordíszt alkotott. Ez a közismert buzsáki színes-ihímzés formal (kialakulására a И g hatott, de a legrégibb színes pamut- és gyapjúfonallal varrt hímzések egyik Iegfinoimabb - a sűrű, nehézkes, lapos kitöltő öltésnél sokkal játékosabb, jóval könnyedébb — öltéseleme volt. (20. ícép 4.) Az általunk ismert tárgyi emlékek sorában egyetlen széles ingujjdíszt találtunk, amire joggal mondható, 'hogy egészen ennék az öltésva riánisnak a szellemében építették fel, ez a NM. 72742. sz. — eddig (még sehol nem közölt — ingen van (Vázlata a 21. (képen.) Az a fehé^híimzés, ami Buzsákon és a környékén lévő horvát falvaikban a századfordulóig közismert és általánosan alkalmazott volt, napjainkban imajdnem teljesen feledésbe merült. A szakirodalomban feldolgozásra nem került, gyűjteményeinkben kevés, pontosan helyhez kötött darab lelhető, a közönség körében ismertté nem vált. A Buzsák környéki színes-hímzés addig élt a falusiak köriében, imíg életkörülményeik a házivászon használatát ímegokoittá, szükségessé tették, majd ennek és a pam uth ím ző-fon álnak háttérbe szorulásával és főként a kereskedelmi szellem eluralkodásának hatására, a gyapjúfonal kizárólagos használata után, formakincsében és öltésimód'jában szegényessé, kompozíciójában zavarossá vált, szín hatásában tarkává lett. A LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT MINTAELEMEK ÉS HÍMZÉSMÓDOK Előre kell bocsátanunk, hogy az idős asszonyok nem emlékeznek ma már minden régen alkalmazott fortmána'k és öltésmódnak horvát elnevezésére, sőt ezelk magyar neveit sem ismerik iminden esetben. Főként azokét feledték el, amiket az ő fiatalságuk idején sem varrtaik már. Ezért az alábbiakban csak néhány esetben közölihetljük a horvát elnevezéseket, más esetekben osalk az általuk ma használt magyar elnevezést, vagy kénytelenek vagyunk a közhasználatban, szakirodalomban előforduló elnevezéseiket alkalmazni. Miként az elnevezések, úgy az öftésmenetek jórésze is feledésbe ímerült, nekünk sem sikerült imég minden öltésva riánst összegyűjtenünk, felderítenünk. Ma is dolgoznak még Buzsákon, de csak egyesek, üzletek részére. Az alapanyagot kiszabva, előnyomtatott mintával és előírt színezéssel kapják kézhez; a ki-