Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Tanulmányok - Kerékgyártó Adrienne-Knézy Judit: A Buzsák környéki színes paraszti hímzés kialakulásának kérdéséhez
A BUZSÁK KÖRNYÉKI SZÍNES PARASZTI HÍMZÉS 127 szükséges két csík. A szűkített ujjúnál a szabott részben maradt szövött széltől indultak el. Ez jól megfigyelhető a RRM 445. Itsz. ingen: az ujjak hátrész felé eső részén nem fut minden díszítőelem végig, hanem csak a felépítés 'konstrukcióját megadó beosztó öltések. A 'hosszabb derekú, hosszú ujjú ingeknél a díszítés 'középtengelyét Ikü'lömá'l I ó szőttescsík (19. kép 2.) csipke vagy díszszalag alkotja aminek merev kontúrját a hímzések 'két oldalról kiszélesítik és elpendítik. A díszeiket a szövött szélek mentén helyezik el. Miivel egyrészt a szövött széleket a legegyszerűbb díszítővarrással összefogni, másrészt a hímzésnél az anyagot kézben tartani. Az ing két ujjashoz szükséges két darab fél-fél szélt sem vágják előre szét, hanem csak kill ímezés után. DÍSZLEPEDŐ (LEPEDŐ = PONÁVÁ) Sajátosan egységes helyi szokásanyag kapcsolódik a négy községben elterjedt díszes ünnepi lepedőkhöz. A lepedőt — legyen az durvább vagy finomabb vászonból — 3 szél vászonból varrták össze, így 49—52 cm-t számítva egy bázilag szőtt vászonszélre, a lepedők teljes szélessége lab. 146-156 am lehetett. (20. kép 1.) Az ágyba leg alulra szalma került. Néhány idős somogyszentpáli lakos emlékszik rá, hogy még zsákba se tették korábban a szalmát, erre durvább (debelaz) lepedő jött, legfelülre finomabb lenszálbój való (konopaz). Hétköznapi használatra sokan még a felsőbb lepedőt is elhagyhatták. Az ünnepélyesebb alkalomra készült vagy különleges jelentőségű lepedők közül a halottas, legalábbis az idősebbek 'halottas lepedője alig különbözött a finomabb hétköznapi feisőlepedők megjelenésétől, csak a három szél anyag nem egyszerű rávarrással (nasva), hanem díszesebb összeöltéssel volt egymáshoz rögzítve. Perusza Vendelné, 83 éves buzsáki aszszony édesanyjától örökölt egy leb. 1870 körül készült halottas lepedőt. Elmondása szerint a halottas lepedő nem olyan cifra, mint a gyerekágyas. Az övé virágos kenderből készült, 3 szélből (47 cm-es még mosatlan vászon), 2 fehér varrott csipke (1,1 — 1,2 cm széles) pamuttal van összekötve — összesen 145 am széles, hossza 230 cm. Egyik vége egyszerűen leszegett (szegés-obrubiila), a másik végén 1,5 cm-es szakaszon díszesen, kettős sorú szálszorítással van visszaszegve. A vtisszalhajtás szintén sima 2 soros fűzés (lozica) ad kettős cakkos fehér mintát 1 om-es felületen (nem tűzőöltés). A gyereikágyas lepedő tulajdonképpen nem lepedő, hanem ágy előtti függönyféle, de volt 'más, lepedőszerű rendeltetése is. 34. A 6854-es It. sz. ing 1932-ből való, rajta a következő pecséttel ellátott cédula függött: Gróf Jankovich Bésán Endréné Buzsák Háziipari telepe. A 6851-es lt. számú ing ugyanebben az évben került a múzeumba, de vele kapcsolatban egyetlen név sincs a leltárkönyvben feltüntetve. 20. Buzsáki lepedők szabásrajzai. - Schnittbogen zu Bettüchern von Buzsálk. A díszlepedőt ferjhezmenetefekor kapta a lány, némelyik többet is. Menyasszonyvitel előtt történt a menyasszony ládájának és ,,ágyá"-nak ünnepélyes elszállítása. A menyasszony ágya kifejezés korábban csak ágyneműre vonatkozott, mert más bútort a XIX. század végéig a ládán kívül nem kapott. Az ágyiruhát díszes lepedőbe kötötték. „Ha pógárabb vót a lány, még három kötés is vót" 35 — emlékeznek a mai 60-70 évesek 'is. Az anya megmondta előre, melyik díszlepedőt mire használja majd a lánya: ,,rendelkezött, hogy mellik mire való." Elsődlegesen 'rendeltetése a díszlepedőnek az volt, hogy a gyerekágyas 'asszony fekhelye elé a gerendába vert szögre akasztották, ne'hogy az asszonyt vagy gyermekét megrontsák, mert „ojan házak vótak, hogy ahogy beléptek a pitarról a szobába, mindjárt láttá'k, hol feküdt a menyecske" — hallatszik ma is az indoklás. Ha fiatal menyecske halt ímeg, 36 ilyen díszes lepedőt tettek az ágya végébe. Tótszentpálon 37 és Varjaslkéten fölvetett ágyra is terítettek ünnepen még az 1930-as években is. A buzsákiak nagy ünnepen csak fehér lepedőt terítettek a magasra vetett ágyra. Viszont bérmáiáskor vagy olyan nagyobb egyházi ünnepen, mikor 35. Perusza József né 66 éves buzsáki lakos megjegyzése. 36. Tótszentpálon 1964-ben tapasztaltuk, hogy ilyen piroshímes lepedőbe, esetleg bordó-hímesbe készítették öszsze az idős asszonyok halálra való ruháikat. 37. Gönyey Sándor felvételén 1937-ből Babodi Sándoménál ágyterítőként mutatja a díszlepedőt magasra felvetett ágyon.