Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Vásáry István: Julianus magyarjai a mongol kor után

54 VÁSARY ISTVÁN Tyemnyilkovi járás : Mozsarszkaja (2612; 5. f„ 2 n.) Penzai kormányzóság Kerenszki járás: Mo'ztsorowka 37 (720; 123 f., 127 n.) Gorogyiscsei járás: Mozsarovika (Bogorogyiokoje) (199; 297 f., 352 n.) Nyizsnyij-Novgorodi kormányzóság Szergacs'i járás: Mozsarlki Bolsije (a Mozsarika patáiknál) (4404; 370 f., 385 п.), MozsaVki Molü je (a Mozsarika patáiknál) (4404; 458 f., 408 m.) Szimbirszki kormányzóság Kurmüsi járás: Mozsarovszkij Majdan (1045; 1785 f., 1953 п.), Ma­zsar-lkaszü (1192; 178 f., 182 n.) Kazanyi kormányzóság Jad'rt'irvi járás : Verhnyije Mocsarü (3734; 187 f., 197 n.) Nyizsnyije Mocsarü (Amat-Mocsar) 38 (3735; 150 f., 166 n.) Cseibokszani járás: Mozsarü (3069; 100 f., 135 n.) Cüvilsziki járás : Mozsarika (Kozmogyemjanszikoje) (2881 ; 730 f., 732 n.) Tyetyusi járás: Novo-Troic'koje (Kargala, Mozsarovo) (1977; 216 f., 209 п.), Bolsaja JerüWa (iMozsarikO 39 (2027; 56 f., 68 n.) Ufai kormányzóság Birsziki járás: Mazsarova (1252; 295 f., 333 n.) (A (kötet indexében Mozsarova-nak írva : p. 182) Menzelinszlki járás: Arnangelszkoje (Mozsarovo (2273; 45 f., 52 п.). Jekatyerinovika (Mozsarává) (2274; 44. f., 46 n.) Vjatkai kormányzóság Malmüsi járás: Madjar (?) Orlavi járás : Madjarovo (?) E 'két helynevet M u n ká esi Bernát (Etn 5 (1894) 175) adja meg, de a СПИСОК населенных мест megfelelő vjafckcni (kötetében nem találtam, ezen­kívül Munkácsi Bernát azt sem mondja meg, hogy milyen nyelvű ez a 'két adat (votjá'k?). Mindenesetre fenntartássá 1 ! 'kezelendőik, míg nincs egyéb, ezt meg­erősítő adatunk/ 10 Még egy adatot említek, mely esetleg ide tartozik. Vlagyim'irtő'l 31 versztnyire, Szuzdáltól 2 versztnyire van egy szalkadék, melyet Mzsorü-nak hívnalk, ejtésvál­tozata Amzsarü. Régen egy hasonló nevű folyócska is volt itt. A szuzdálialk körében élt a múlt század (köze­pén a hagyomány, hogy e körül a szakadék körül volt a „Становище мадъяров", (a magyarok szá'Ilá­saJ.^'Egy hangsúlytalan о vagy a a mozsár, mázsár a lakkban redukálódott és (könnyen 'kieshetett, s így egy mzsar ala'k létrejötte elképzelhető, meily később egy a előtétet (kapott/ 1 ' 2 Földrajzilag is Szuzdál könnyé­kén magyar nyoim elképzelhető, mint a mozsár-adatok fenti tárgyalásánál láthattuk. De vigyáznunk (kell, mert tudunk arról, hogy Jurij Dolgorukij a rosztov­szuzdáli területet telepe sekkel népesítette be, me'lyek között magyaroik iis valtaik. 43 Mármost nem világos, hogy milyen magyaroikról van itt szó, lebet hogy a dunai ^magyarokról, s lehet, hogy ezeiknek az emléke­zete élit Szuzdál vidékén még sokáig. De a M zsaru földrajzi névnek a magyarolkhoz való kapcsolásán kí­vül elképzelhető más (magyarázat is, és pedig, hogy a MOX „moha" orosz szó származéka. A MOX szó (kö­37. Hohrjakov, V., О сторожевых чертах в Пен­зенской губернии: Труды Пенз. Уч. Арх. Ком. I, 1903, 31) szerint 1697-lben alapították. 38. E ikét helység mal csuvas neve: Juri Mucsar ill. Anat Mucsar (Чувашская АССР. Ад­министративно-территориальное деление на I января 1958г. Чебоксары 1959. 170), lalkói csuVaisolk. Anat Mucsar nevét Asmarin (Thesaurus VIII, 281) Mocsár farimábam közli. Itt jegyzem ímeg, ihogy a maii csuvas helyes­írás с-je a zöngétlen media dz-t jelöli. 39. A cüvilsziki heilység csuvas nevét Mészáros Gy., Etn 22 (1911) 283, (vires) mudzarnaik adja .rrtög. A tyetyusi járás Mozarki helységének (ma a jal­cslki rajonlban) csuvas neve Mucsar (Чувашская АССР 175), Asmariin (Thesaurus VIII, 269) egy Mucsar alaikváltozatot is iközöi A 'maii kozilovika-i rajonbam levő Mozsary helység csuvas neve Mu­zsar (muzsair; Чув. АССР 61). Ez az egykori csebökszari Mozsary. 40. Munlkácsii Bernát adatát ismétli Nagy Géza, Sz 30 (1896) 246, n. 1. Ugyancsak Muimkáosi Bernát közölte, hogy Hudjakov votjálk hadifogoly azt ál­lította, hogy származási hejyénelk, a szara puli já­rás Kijlud ('Kígyómező') családjai között van egy Ma'djar-vi'dzi ('Magyar-nemzetség'). M uníkácsí már 1885-ben ha'llotta a Madjar nevet a votjálk Vuzs Dzsumja faluban: egy dalban a Madjar vöj-Mad'jari olaj szerepel. Ez aMadjar falu on­nan nem messze van, ahol jó olajat készítenek a napraforgó magjából. Ez a malmüsi járásban lé­vő Szölti egyháziközséghez tartozó falu. Munikácsi Bernát meglátogatta Vlagyimir Ka pacsin sziki j pappad, aikíi szerint a faluiban van egy Madjar nevű személy is, s ennek állítólagos őse lett vol­na a fallu alapítója. — Munkácsi В., Akad Ért. 41. Ty/honravov, K. N., Археологические заметки о городах Суздале и Шуе: Зап. Отд. Русск. и Слав. Арх. Имп. Общ. I. (1851), отд I, 85-86. 42. Mindazonáltal! nem tudóik példát felihozni ana­lóg fejlődésre az óoroszból. 43. Vö. Julianus levelét, melyben a szuzdáli fejede­lemség határára menekült magyarokról szá­mod be. 44. Dalj V., Толковый словарь живого велико­русского языка. 1955. II, 352.

Next

/
Thumbnails
Contents