Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.
SOMOGY MEGYE Somogyban és a környező szomszéd megyékben fokozta a veszélyt, hogy itt jelentős számban horvát és szerb lakosság élt. Fényes Elek szerint Somogyban 9370 horvát, 3876 szerb és 1308 szlovák nemzetiségű lakos élt. A fentiek mellett még 8959 német anyanyelvű polgár élt a kaposi, az igali és a szigetvári járásban. 52 1848 szeptemberében a magyar polgári forradalommal elégedetlen somogyi nemzetiségiek, hogy nem álltak az ellenforradalmi csapatok oldalára, az a rablóháború felismerésének köszön ríető. 1848 szeptemberében a pattanásig feszült osztályellentét heteiben a szegényparaszt és zsellér lett az azíerő, amely sérelmei ellenére felismerte helyét a haza védelmében, és az ország, a szabadság ügyének megmentője lett. JELLASICS TÁMADÁSA 1848. szeptember 11-én reggel 6 órakor Jellasics a hosszú előkészítés után betört az országba. Az előrenyomuló had Csáktornya — Letenye - Nagykanizsa felé tartott. A fősereg részint ezen a vonalon, részint Perlak és Kottori felől tört az országba, és ezt Jellasics vezette. A betört ellenforradalmi sereg, az itt hozzácsatlakozó császári lovas egységekkel, később a 35—38 ezer főt elérte. Jellasics serege három csoportra oszlott. Első a nyugati csoport, amely Jellasics közvetlen parancsnoksága alatt állott, és Légrádtól délre, a Mura torkolatától indult. Ennek volt utóvéde, illetve követte a Kempen altábornagy parancsnoksága alatti hadosztály. Második a középső csoport, amelynek Karl Ritter von Hartlieb altábornagy volt a parancsnoka és Pitomacsa, ill. környékéről indult. Harmadik a keleti csoport, vagy a szlavóniai hadtest, Karl von Roth vezérőrnagy parancsnoksága alatt állott és Dálya, Cepin, Bisovas térségében gyülekezett. Az utóbbi, mintegy 9000 fő később Drávaszentmártonnál szeptember 19-én két napon át kelt át a Dráván. 53 A Jellasics vezette hadtest egyik dandárának a parancsnoka Sedlmayer ezredes volt. Ezredével, a megyében állomásozó Hardegg vasasokkal, Marcalinál szeptember 19-én csatlakozott Jellasicshoz. Az áruló ezredesnek és katonáinak a magyar kormány parancsa szerint éppen a horvát betörést kellett volna megakadályozni. A Wrbna és a Kress lovasok szintén Somogy földjén szöktek át a császári csapatokhoz. A sorozatos katonai árulás csak igazolása lehetett annak a politikai nemtörődömségnek, amely a megyei bizottmányt és a tisztikart is jellemezte. 52. EMBER 1951., 71. 53. VARGA 1953, 76. és HORVÁTH M., Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849-ben. Bp. 1871. I. 502—503. 54. GELICH R., Magyarország függetlenségi harcza. Bp. én. I. 174—175. 1848 ŐSZÉN 139 A nemzetőrök közül ezekben a napokban a Dráva vonaláról hazament az I. zászlóalj, a marcali járásba. A II. zászlóalj, melyben a kaposvári járásból és a Kaposvárról való nemzetőrök voltak, szintén hazaindult. Jellasics a hetek óta előkészített támadás és előrenyomulás részletét tisztjeivel kidolgoztatta, ügynökei révén a Magyarországon állomásozó katonaismerőseit csatlakozásra szólította fel. A német-osztrák származású parancsnokok többsége a későbbiekben engedelmeskedett. A polgári lakossághoz pedig kiáltvánnyal fordult, melyben megindokolta betörését. A király tekintélyét akarja visszaállítani, amelyet a forradalmi kormány — szerinte - megsértett. Csak ez a katonai út lehetséges, mivel a békés tárgyalás eddig nem vezetett eredményre. „Senki se féljen attól, hogy én a vívmányok bármelyikét mellőzni akarom, hogy azok kiváltságok bármelyikét is, melyeket királyi szó még nem régen a nemzetnek eredményezett meg akarnám csorbítani. Nem ellenség árasztja el Magyarország síkságát, barát az, ki az alkotmányos király loyális alattvalóinak segítségére jön. Ezek nekem testvéri jobbjokat nyújtandják, hogy isten segedelmével az országot egy kormányzásra képtelen, gyűlölt és lázadó kormánytól megszabadítsam." 5 ^ Jellasics ,,A magyar nemzethez!" címzett fenti kiáltványában már egyetlen szóval sem emlékezett meg a parasztság követeléseiről, melyet korábban ügynökei útján oly buzgón támogatott. A pesti radikális baloldal nyomására most az ellenforradalmi támadáskor, a képviselőház szeptember 15-én a szőlődézsmát eltörölte. Amíg a vagyonos földbirtokosok az osztályellentétek enyhítéséért, a kisnemesek és a radikális értelmiségiek a parasztság felsorakoztatásáért küzdöttek. Mindenesetre a polgárháború árnyéka elvonulófélben volt, és az addigi fő ellentét, a földesúri—paraszti ellentét az ellenforradalmi támadás után 1848 szeptemberében másodlagossá vált. 56 A MEGYE HELYZETE JELLASICS BETÖRÉSEKOR A megyei bizottmány ülésén szeptember 11-én elsőként Csányi László kormánybiztos levelét tárgyalták. Csányi, a Letenyén két nappal korábban kelt levelében az ellenség közeli támadásáról tudósított. „A megkezdett harcznak kimenetele bizonytalan, megtörténhetik, hogy a sors próbára teszi a magyarnak erélyességét és hűségét, hogy Somogy megye közönsége a próbát kiállva, megfelel a Hon 55. VARGA 1953., 27. 56. SmL Közig. biz. iratai 1848. 1731/b. Csányi levelét 1848. szeptember 11-én reggel 6 órakor kapta meg az alispán, illetve a bizottmány. Ezt aznap ue. szám alatt tárgyalta a megyei bizottmány. Uo. Kzgy. jkv. 1848. szeptember 11. 1731, 745—747.