Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Matolcsi János: Balaton környéki avar lovak

90 MATOLCSI JÁNOS XLIX. Felkarcsontok — Extremi'tatenknochen. A: felület kétszeresen nagyobb a bal oldalinál, a me­dialis síkkal bezárt szöge pedig kb. fele annyi, mint a másik oldalon. Az állat szemfogai fejlettek, ami a hím ló egyik ismertető jele. KÁPTALANTÓTI 8. SÍR (K-S) A sírban a ló koponyája eredetileg К felé volt, de sírrablás során a csontváz cranialis fele a kopo­nyával együtt eltűnt. Megtalálták a törzs caudáli­san helyeződő csontjait és a hátulsó végtagcsonto­kat: a keresztcsontot, a medencecsontot töredékek­ben, a két combcsont diaphysisét, a két sípcsontot proximális vég nélkül, a két csigacsontot, sarokcson­tot, hátulsó lábközépcsontot, egyik csűdcsontot, két pártacsontot. A szerszámveretek oxidációjából származó zöldes színű foltok vannak a keresztcsont jobb oldalán, a medencecsont mind a két oldalán és a jobb oldali femuron. Z—18; B: Z-34; C: K-21 ; D: K-38. A lábtőcsontokon pathologikus elváltozásokat fi­gyelhettünk meg. A bal oldali középponti lábtőcsont összenőtt az egységes első és második, valamint a harmadik lóbtőcsonttal, felül pedig a csigacsonttal. Az összenövések, továbbá a csigacsont és lábtő­csontok felületén levő csontkinövések (exostosis) erősen gátolták az izületek szabad mozgását, ami­ből az állat sántaságára kell következtetnünk. A pe­riostitis ossificansnak nevezett jelenség' a jobb ol­dali csánkizületben valamivel kisebb mértékűnek látszik, de nem annyira, hogy a lovat ne tekinthet­nénk jobb lábára is sántának. Nincs kizárva, hogy leletünk valamilyen táltos lónak a csontmaradványa. Kifejlett állat volt, de koponya és fogak hiányá­ban az állat életkora, ivara nem állapítható meg. KÁPTALANTÓTI 20. SÍR (K-20) Lósír. Az eredetileg К felé fordított koponyából csak egyes töredékeket lehetett megtalálni. Jelen­tősebb darabok: maxilla-részlet Pi, P2, Рз, Mi, M2 fo­7, TASNÁDI KUBACSKA 1960, 198.

Next

/
Thumbnails
Contents