Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Magyar Kálmán: Előzetes jelentés a barcsi bödönhajó feltárásáról

JELENTÉS A BARCSI FELTÁRÁSRÓL 361 folytatott állóvizi halászatra utalhatna, mint az 1972es ásatásunk nagyméretű, körtealakú keresztmetszetű — folyami halászatra alig alkalmas — hajó típusa. Hiszen a barcsi bödönhajó alapos vizsgálata arra mutat, hogy csupán állóvizi halászatra: hálóhúzásra és szigonyozásra használhatták. Kezeléséhez páros személy — véleményünk szerint — legalább 4 ember kellett. A vizi használatkor az egyik oldalon előbbre állt a „ráhajtó", míg hátrább a „fékező" kezelte a lapátot.

39 A nagyméretű bárkával elérhető maximális sebesség csak 3—5 km/óra lehetett. S mivel a Dráva folyássebessége 11—14 km/óra, így a vízfolyással szemben teljesen használhatatlannak bizonyult. Külső partról (szárazföldről) való vontatása sem volt biztosítható, mivel az alsó vezetőléc, illetőleg a középen leereszthető stabilitás-biztosító hiányzott. A külső nyomok alapján nehezék, vagy tőkesúly és talán kormánylapát sem volt a bödönhajón.

40 Mikor használhatták a drávai viziemberek a BarcsBelcsapusztai bödönhajót? A bödönhajóban feltárt leletanyag: négy, átlagosan 62x22 cm nagyságú ellipszis, félkör, illetőleg téglalap alakú darab, több közepes nagyságú fatöredék és néhány átfúrt faragott tárgy a vizi halászattal kapcsolatos. Az átfúrt, kisebb fadarabok hálóhoz tartozó úszók lehettek és a két nagyobb fejszével faragott cölöpdarabot is inkább a hálóval történő halászatnál használhatták.

41 A hajó belsejéből előkerült |alelet anyaga: könnyű, fehér színű fűz, berekfa, mfg a sárgásbarna, fekete színű éger, cser (?) leheteti. Véleményünk szerint ezek a könynyen pusztuló darabok adják a régészeti leletanyag korhatározását, ugyanis a felsorolt faanyagok - a vizsgálatok szerint - 300-400 évnél tovább a feltárt állapotban nem maradnak meg.

42 A fentiek alapján az igen tartós tölgyfahajó megközelítő korhatározását a középkor, esetleg a későközépkor időszakába helyezhetjük. S a hajó — pusztulása előtt — a hálós vizihalászat eszközeként szerepelhetett. 39. Csapó Sándor közlése az egyik oldalon fékezéssel, míg a másik oldalon ráhajtással eveztek. A bödönhajók 2—4 emberrel történő használatára Vajkai Aurél hoz több új adatot. Véleményünk szerint a barcsi hajót — mérete alapján — 6 ember is használhatta. 40. Csapó Sándor szakvéleménye. 41. Az előkerült faleletek részletes feldolgozása. A barcsi középkori bödönhajó és középeurópai típusai с tanulmányban történik. 42. Éger, cser nem tartós fafajta. Faanyagvédelem. 1964, 27. Az okleveles adatok szerint viszont Bolsa (esetleg a mai Belcsa) már 1019-ben a drávai halászat egyik fontos helyeként szerepelt.

43 I. István az 1024-ben kelt zalavári apátság birtokösszeírását tartalmazó oklevelében Bulchew cum piscinis suis in fluvio Drawa jelentkezik.

4

'

1 A drávai halászóhelyek mellett 1358ban Barcfon halastavat: stagnum-ot említenek.

45 Még igen* lényeges az 1389-ben kelt segesdi királynői ispán|ág birtokösszeírása, ahol Bölcsöt (Belchew) kikötőjével: cum portu sorolják fel.

46 Lakói a belcsai jobbágyok, köztük a halászok ugyanebben az évben keltezett oklevélben szintén említést nyernek.

47 Az okleveles adatok alapján először a XI. század elején szereplő Bölcső - Belcsa a drávai halászélet és a hajózás fontos - több adattal szereplő központja volt a középkor folyamán.

48 Herman Ottó véleménye szerint az 1024-ben említett „Bulcheu" melletti drávai halászóhelyek, a Dráva elrekesztése révén jöhettek létre, s mint ilyenek a „vejszés halászat" első magyarországi példái lennének.

49 Úgy érezzük azonban, hogy Herman Ottó fenti véleményét szükséges kiegészíteni a Jankó János által a Zala folyón végzett megfigyeléssel. Itt ugyanis az „ivás" idején a friss víz felé úszó halak; pontyok előtt lészával elzárják a folyót. A lésza mögé egy, vagy két nagyméretű bödönhajót helyeztek el. A lészába ütköző halak átugrottak az akadályt, és egyenesen a bodonhajóba hullottak. Jankó megfigyelésénél a folyami rekesztő halászatnál alkalmazott ősi halászómódszer fogoszerszáma éppen a bödönhajó volt.

50 Ilyenképpen a Herman Ottó által vejszés halászatnak tartott Bölcső, Belcsa halászóhelyén a bödönhajó is szerepet kaphatott. S talán éppen az általunk feltárt belcsai bödönhajó is töltött be hasonló halászati funkciót a középkor folyamán. Összefoglalva a Barcs - belcsapusztai hajóleletünk lelőhelye, megmunkálása és használata alapján nemcsak az eddig előkerült, a magyarországi, 43. FÜSSY T., PRT VII. Bp. 1902, 499. 44. PRT VII, 480, 487. 45. Anjoukori Okmánytár VII. (Szerk. Tasnádi Nagy Gyula) Bp. 1920, 16, 30-31. . . . abhinc saltando vádit ad unum stagnum Barch nominatum . . . 46. Zsigmond-kori Oklevéltár. (Továbbiakban: Zsigmondkori... I.) 1387-1399. (Szerk. Mályusz Elemér.) Bp. 1951, 1071, reg. 134. 47. Zsigmond-kori ... I. 929, 93. 48. Az Árpád-korban a segesdi királynői ispánság legfontosabb halászó és kikötőhelye. 49. HERMAN 1887, 79. 50. JANKÓ 1902, 354.