Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Magyar Kálmán: Előzetes jelentés a barcsi bödönhajó feltárásáról

JELENTÉS A BARCSI FELTÁRÁSRÓL 359 hasonló — henger alakban folytatódó hajótest palástvastagsága a megmunkálástól eredően változik.

7 öt méternél az evezőt felfogó feltételezett béklyó helye is látszik.

8 A lyukak alapján a csónakot evezésre is használhatták.

9 A hajótest épebben megmaradt részénél betömődött lyukak nyomai is megfigyelhetők.

10 A jobb oldalon levő két lyuknál a fékező lehetett. A hajó végén (a tat részen) háromszög alakú kiemelkedés van. A farokrész hirtelen egyenesre metszett, hátulsó részén 2x2 cm-es élhosszúságú, 17 cm hosszú faszegek láthatók. A hajó fenékrésze a hordófenékhez hasonlóan egyoldali hornyolással, míg az ellenkező oldalon horgasfejű faszegekkel van megerősítve. A faanyag alapos vizsgálata során megállapították, hogy a fatest kocsányos tölgyfa (Quercus sp.) lehetett.

11 A hajótesten megfigyelhető évgyűrűk alapján

12 — megközelítőleg — háromszázéves tölgyből készítették a vizijárművet. Egy kiszáradt,

13 belül pusztulásnak (korhadásnak) indult

1

'

1 fát döntöttek ki. Az igen ellenálló fából készült hajón — külső vizsgálat alapján — a fapusztító gombásodás nyomai is felfedezhetőek.

10 Ez a feltételezett gombásodás a döntött fán elsősorban a külső szijácsrétegen jelentkezhetett.

16 A belső farésznek, a gesztnek a gomba pusztítói is jelentősek lehettek.

17 Közvetlenül a döntés után, főként a vágásalapok felülete nyújtott alkalmas fertőzési lehetőséget. Majd a száradásnál keletkező repedezések, illetőleg - hosszabb idő után — a feldolgozott faanyag teljes felülete még további fertőzési helyet adott a farontó gombáknak. Meg l<ell azonban jegyeznünk azt is, hogy a vízre került hajó anyagának védettségét a kialakuló nagy 7. A felső nyílás palástvastagsága 6 cm. A hajó oldalán 21 cm-es, míg az orr felé a 16 cm-es palástvastagságot éri el. 8. Az északi oldalon 5 méternél egy félköralakú lyuk van. A déli részen 4,7 m-nél egy 7 cm átmérőjű lyuk, míg tőle ferde irányban 4,98 m-nél egy hasonló átmérőjű lyukfurat található. 9. Csapó Sándor barcsi vízügyi szakember szóbeli közlése. 10. Esetleg kötélhúzásra használhatták volna, de nincs kopásnyom rajtuk. 11. Gál László és Szilágyi Attila a Balatonfüredi Fásítástervező Osztály erdőmérnökeinek szakértői véleménye alapján, 12. A kb. 300 éves kormeghatározást Gál László erdőmérnök vizsgálata és számításai alapján fogadtuk el. A szíjáccsal együtt 1200 mm átmérőjű tölgyből kiképzett csónak legkülső palástján a megszámolható évgyűrű 45 mm-re 26 mm. A számítások szerint: 45:26 = 1,73, kerekíve 2 (1 évgyűrű) x2-vel, majd 1200:4 = 300. Végeredményben 300-350 éves lehetett pusztulásakor a fa. 13. Szilágyi Attila erdőmérnök szerint a nyersfa azonnali faragás után szétrepedne. Lehetséges az, hogy a kivágás után szárították ki. 14. A belső pusztulást a különböző cincérrágások igazolják. Gál László a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) nyomait figyelte meg. A tudományos kutatás szerint is a legyengült, rendszerint idős, nagyméretű, sebzett, nedvességtartalom is biztosította.

18 Ez a védőjellegű nedvességtartalom a hajó elpusztulása, folyófenékre kerülése után is megmaradhatott.

19 Erre a meglevő nagy nedvességtartalomra bizonyíték éppen a feltárt hajótesten mutatkozó „felületi lágykorhadás".

20 S a felületi lágykorhadással együtt — véleményünk szerint — a hajó orrán és tat részén a „barna és vörös korhadás" is megfigyelhető.

21 Az orr és a hátsó rész nagyobb kitörését talán éppen ez a kockás köbös darabokra történő anyagszétesés is okozhatta.

22 Végeredményben azonban a megmunkálási technikában eddig egyedülálló hajólelet igen jó állapotban maradt meg. S ezzel további vizsgálati alapot nyújtott a hajó készítésére vonatkozó kutatásoknak. 3. A bödönhajó külső felületének műszaki vizsgálata során a nagyméretű fatest készítési technikájának nyomai is jól megfigyelhetők.

23 Világosan követhető, hogy nem tűz segítségével

24 készült, hanem a kidöntött odvas fát vaseszközökkel munkálták meg. Jankó János egy XIX. század végi vörsi bödönhajó készítésénél a fejszét, a szalut és a tagyvágót említi a famegmunkálás vaseszközeiként. A barcsi monoxylon kialakításánál a fa levágását, ágaitól való megfosztását és külső formálását: az 5-6 cm vastag szijács gyorsan korhadó rétegének eltávolítását is először fejszével végezték el. Majd a belső, korhadásnak indult geszt részt szaluval faragták ki, olyan módon, hogy a fejsze, illetőleg a szalu segítségével egy 85 cm-es átmérőjű belső űrt és egy 40 cm széles felső szabadnyílást hoztak létre. Ezt a szabadnyílást: beállónyílást a barcsi hajónál azonban erősen elnagyolták. A XIX. századi bödönhajók készítésénél megfigyelsokszor álgesztes tölgyfatörzseket támadja meg ez a másodlagos károsító. Életfeltételeit viszont csak az élő törzsben találja meg. (GYARMATI B.-IGMÁNDI Z.PAGONY H., Faanyagvédelem. Bp. 1964, 114. (Továbbiakban: Faanyagvédelem 1964.) 15. A tölgy ellenálló képessége a farontó szervezetek támadásával szemben igen jó. (Faanyagvédelem 1964, 27.) Mégis bizonyos parazita gombafajok megtámadhatják. Ezek a fa ledöntése után nem pusztulnak el azonnal, hanem a nedvességtartalomtól függően tovább élnek. (Faanyagvédelem 1964, 38-39.) 16. Faanyagvédelem 1964, 39. 17. A labirinttapló (Daldalea quercina) főképpen a döntött fa gesztjét pusztítja. (Faanyagvédelem 1964, 39.) 18. Faanyagvédelem 1964, 41. 19. 20—30 cm vastag iszapot lerakó folyami (Dráva) víz, majd nedves ártéri homokrétegek fedték. 20. A lágykorhadás csak a faanyag felületén és annak nagy nedvességtartalmával következik be. (i. m. 1964, 57.) 21. A vörös korhadás általános jellemzői. (Faanyagvédelem 1964, 53.) 22. A vörös korhadás rokon folyamataira. 1964, 53. 23. Barcsi leletmentő ásatás dokumentációja. RRM A 2116. 24. A tűzzel való hajókészítésre: HERMAN О., A magyar halászat könyve. I. Bp. 1887, 202. - HRALA J., AR 21 (1969) 813-816. Magyar fordítása RRM Könyvtára. Ltsz. 4947.6.