Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Nagy Emese: Előzetes jelentés a kaposszentjakabi apátság feltárásáról

ELŐZETES JELENTÉS A KAPOSSZENTJAKABI APÁTSÁG FELTÁRÁSÁRÓL A zselicszentjakabi apátság ma már restaurált maradványai helyén néhány évvel ezelőtt még fákkal, bokrokkal benőtt dombtető állott, és csak egy 3—4 m magasságig kiemelkedő falmaradvány jelezte, hogy a területen korábban épület állott. A falak eredeti hovatartozására írott források utaltak. Többszörös átírásban megmaradt az apátság 1061-ben kelt alapítólevele,

1 ebből megtudjuk, hogy a Kapós folyó melletti Szent Jakab apostol hegyén ott, ahol az előbbi szent tiszteletére szentelt, régiséga miatt elpusztult templom állott, Atha (Ottó) cornes, a Győr nemzetségbeli Győr fia bencés monostort alapított, az ott lakó népeknek pedig cserébe más birtokot adott.

2 A monostor felszentelésén, mint a nádor vendégei, részt vett a dalmáciai hadjáratból visszatérő Salamon király és Géza herceg is.

3 Az alapítólevélből megtudjuk, hogy az egyik legkorábbi magánkegyúri alapítású monostorról van szó, s utalásokat találunk benne az épület előzményeire, valamint a korábban itt lévő lakosságra nézve is. Az apátsággal a középkor folyamán számos oklevél foglalkozott, ezek elsősorban a kegyurak és a monostor közötti vitás kérdéseket érintik, s nem tartalmaznak közvetlen utalásokat a kolostor és t^Típíom épületeire. Csak késői, XVI. századi adatok utalnak a kolostor melletti plébániára,

4 ill. arra, hogy a török harcok idején Szent Jakabot várként használták.

5 A pusztulás kezdetei is erre az időre tehetők, a végleges pusztulás azonban hoszszabb folyamat eredménye, hisz 1776-ban a templom északi falán még szentek freskóit látták.

6 A feltárás előtt a helyszínen látható csekély falmaradványokat 1951-ben nyolcszögű torony részletének vélték.

7 Amint az eddigiekből kitűnik, a középkori történeti kutatások szempontjából is jelentős kolostor építéstörténetére, elrendezésére, tehát az események kereteit szolgáltató épületegyüttesre az írott adatok csak szórványosan, nagy hiátusokkal utalnak, így ez csak régészeti feltárás során volt megismerhető. Az 1960-66 között végzett régészeti kutatás

8 alapján kirajzolódott előttünk a kolostor építéstörténete, alakja, méretei, de adatokat nyújtott az ásatás a terület korábbi történetére is.

9 Az ásatások során felszínre került épületek két különálló csoportban helyezkednek el a domb tetején: az északi - a Dombóvár felé vezető útra néző - részen kis különálló nyolcszögű kápolna állott, ennek északi oldalfalai mutatkoztak a terepen a feltárás megkezdése előtt, ettől délre, mintegy 20 m távolságra állott a kolostor épületegyüttese, azaz a kolostor temploma a dél felől hozzá csatlakozó központi udvaros, kerengős elrendezésű kolostori lakóépülettel. Ezek közül a legmagasabban, átlagosan két méteres magasságban a templom falai, ill. a velük párhuzamos északi kerengőfal maradtak meg, ettől dél felé a feltárt falak magassága fokozatosan csökken, oly mértékben, hogy a déli zárófal egy része, ill. a délnyugati sarok alapfalai teljesen elpusztultak. A feltárás során kirajzolódó összefüggő, szabályos kolostoralaprajz nem azonos építési periódus emléke, a falakról többszörös átépítés, kisebb és nagyobb átalakítás nyomai olvashatók le. A bencés kolostor kétségkívül legkorábbi része az alapítás után épült templom. A bonyolult elrendezésű és a hazai közvetlen párhuzamokat nélkülöző templomnak félköríves, kiugró apszissal záródó főhajójához igen keskeny oldalhajók tartoznak, melyekhez mindkét külső 1. Az alapítási okmány többszörös átírásban megmaradt változataival s az 1957-ben felfedezett változat szövegével Kumorovicz L. Bernát foglalkozott részletesen. TBpM 16 (1964) 43-83, s bizonyította az oklevél többek által vitatott hitelességét. Ugyanitt foglalkozott a magánkegyuraság egyik legkorábbi példájaként feltűnő apátság kérdéseivel. (Továbbiakban: KUMOROVITZ 1964.) 2. KUMOROVITZ 1964, 53-55. 3. Képes Krónika. Budapest, 1964. II. 122. 4. 1529. - L. SÖRÖS P., PRT Xll/B Budapest 1912, 249. 5. Már 1500-ban említik az apátsági ,,Várnagy"-ot (SÖRÖS 1912, 247.). A kolostor a török harcok alatt vár szerepét tölti be: THURY J., Török történetírók II. (1521 -1566), Budapest 1896, 274. 6. FUXHOFFER D.-CZINÁR M„ Monasterologia Regni Hungáriáé. Tom. I. Pest 1858, 214. 7. GENTHON I., Magyarország művészeti emlékei. I., Budapest 1959, 149. Adatai az 1951. évi Kaposvár városképi és műemléki vizsgálatok megfigyeléseire támaszkodnak. 8. Az ásatás nagyobb részben Kaposvár Város Tanácsának, ill. részben Somogy megye Tanácsának a költségén folyt. Munkatársként több éven keresztül részt vett a munkálatokban G ed ai István és az 1964. évben Hellebrandt Magdolna. 9. Az épület együttes építéstörténetét az ásatás adatai alapján ZÁDOR M„ Kaposvár, Budapest 1964. с munkájában vázolta, de sajnálatos módon nem hivatkozott a feltárások eredményeit értékelő ásató régész személyére.