Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Kemenczei Tibor: Előzetes jelentés a Nagyberki-Szalacskai halomásatásokról

JELENTÉS A SZALACSKAI ÁSATÁSOKRÓL 331 71. Nagyberki-Szalacska, 1. számú őskori halomsír fekvése. — Lage des urzeitlichen Hügelgrabes Nr. 1 von Nagyberki-Szalacska. tése azonos volt, vállukat négy-négy kettős spirális alakú borda, széles nyakukat a perem alatt kis spirálisban végződő ferde bordák díszítik. Edénytöredékeket találtunk egy csomóban a sírkamra nyugati falában is. A szalacskai majortól nyugatra egy kis patak teraszán kettős-hármas sorokban, É—D-i irányban húzódó halmok között helyezkedett el a második halom. A halomcsoport déli szélén feküdt ez a halom, eredeti átmérője 25—26 méter, magassága 3,4 méter volt. A talajgyalu szinte már teljesen elpusztította, mikor már hitelesítő ásatást végezhettünk ott. Az ásatás során már csak a halom alján lévő sírfolt, hamus, faszenes réteg nyomait találtuk meg. Ez a halom tehát nem tartalmazott sírkamrát. A máglya összegyűjtött maradványait, a hamvakat a földre helyezték, s efölé emelték a halmot. A második halom leletanyagát már csak a talajgyalu által szétdúlt földből szedhettük ősze. Urnák, csuprok töredékei, agyagból formált szarvasmarhafej töredéke, orsógomb, vastű, bronz fibula, karperec, vaskés, fenőkő, bronz gyöngyök voltak azok a leletek, amelyeket megtaláltunk. A szalacskai kutatásokat 1973-ban folytattuk. Az ásatás az 1971-ben feltárt első számú halom közelében lévő két halmon folyt. A feltárás sorrendjét követő számozás szerint a hármas számmal jelölt halom a völgy keleti oldalán lévő halomcsoporthoz tartozik, de nem a lejtőn, hanem már a völgy alján, az első halomtól nyugatra 100 m távolságra fekszik. A harmadik halom legnagyobb átmérője 17,25 cm, az altalajtól számított legnagyobb magassága 225230 cm volt. A halom feltárását negyedelő módszer szerint végeztük el. A négy negyed közül a sír a halom középső részén a Dny-i és Dk-i negyedben jelentkezett. Az altalajba szabálytalan ovális folt alakban beásott, 30—35 cm mély gödörben hamus, faszenes földet, hamvakat, s viszonylag nagymennyiségű kerámiát találtunk. A rendszertelenül, össze-vissza fekvő töredékek többsége jól kiégetett, vörös színű, feketére festett geometrikus mintával díszített edényekhez tartozott. A sír feletti halomrészben, 125 cm mélységtől kezdődően több csigahéjat, edénytöredéket, faszénszemcsét találtunk. Ezeket kétségtelenül a halom felhordásakor dobták a sír fölé. Az ásatás tanúsága szerint tehát a harmadik halomban úgy temetkeztek egykor, hogy az elegyengetett altalajba egy sekély, lapos gödröt ástak, s ebbe helyezték a máglya maradványait, hamvakat, a halotti kultusz céljaira készített edények töredékeit. Erre a sírra hordták rá a halmot, s közben a sír fölötti földbe, nyilván vallási elképzelésektől vezérelve, csigahéjakat is dobtak. A halom felhordásának első rétege a közvetlen környezet barna, agyagos talajából történt, míg a felső részt a 15—20 méterre távolabb fekvő lejtős domboldal homokos, lazább talajából készítették. A halom közepén újkori beásás nyoma látszott. Mivel ennek mélysége csak 125 cm volt, a sírt nem érte el. A négyes számmal jelölt halom a völgy lejtős domboldalán, közvetlenül az egyes halom északi oldala mellett feküdt. Ennek legnagyobb átmérője 28 m, az altalaj mélysége közepén 225—230 cm volt. A halom lítoV'BERKí - SZflLflCSKr), lUom. «71. 72. Nagyberki-Szalacska, 1. halomsír, — Urzeitliches Hügelgrab Nr. 1 von Nagyberki-Szalacska.