Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Kovács József: Rippl-Rónai József művei a Somogyi Képtárban

RIPPL-RÓNAI JÓZSEF MOVE! A SOMOGYI KÉPTÁRBAN Rippl-Rónai József Kaposváron született 1861. május 23-án, a család elsőszülött fiaként, később Ödön, Lajos és Sándor nevű öccsei követték. Különösen szoros volt a kapcsolata Ödön öccsével, aki mint műgyűjtő 1920. augusztus 30-án kelt örökösödési szerződésével megvetette a jelenlegi Rippl-Rónai Múzeum képtárának alapját. A múzeum képtára jelenleg 1191 művet számlál, amelyből 117 db Rippl-Rónai József munkája. E jelentékeny mennyiségből 115 alkotást Rippl-Rónai Ödön gyűjtött össze és őrzött meg az utókornak. 1945-ben e 115 műből 17 db megsemmisült, illetve eltűnt. A gimnázium elvégzése után a patikusi pályát „választotta" és 1881-ben szerezte diplomáját, mint patikussegéd alkotta első műveit. 1882 májusától 1884 kezdetéig Zichy Ödön gróf két fiának nevelője volt, ahol csak a festés lehetősége marasztalta. Az 1883ban készült munkái közül kettő a Rippl-Rónai Múzeum birtokában van. „Falusi jelenet" kisméretű olajfestmény, valószínű tiroli festő művének szerény másolata. A másik „öregasszony"-t ábrázoló szénrajz nagy igényességgel megrajzolt portré már figyelmei, érdemel. Pewny Denise lehetségesnek tartja, hogy ez a rajz egy „Leonardo-másolat másolata", melynek nem nagy a valószínűsége. Itt sem marad sokáig, még az sem tudja marasztalni, hogy „1883 karácsonyán a grófnő festékdobozzal és olajfestésrő! szóló könyvvel lepi meg."

1 1884. január 11-én már Münchenben van, ahol február 26-án felvették az akadémiára. 1885-ben rézkarc technikával elkészítette „gr. Jankovich László" portréját. A lapon semmi jel nem árulkodik arról, hogy az egy évet Münchenben töltő Rippl-Rónai ezt a technikát ne sajátította volna e! tökéletesen. 1886-ban rajzolta nagyméretű „Fekvő akt"-ját, amely egy Piéta vázlata. (Sajnos 1945-ben több helyen beszakadt.) Münchenben készült az „ülő alak" с tusrajz, amelyet felirata igazol: „Brouwer festmény után rajzolta Rippl-Rónai".

2 E három műve igazolja kitűzött céljaínak elérését, amelyet Petrovics Elekhez 1905-ben írott levelében így fogalmazott meg: „Münchenben tisztán ideális művészi okok vezettek — soha egyébre nem gondoltam, mint tökéletesedni rajzban és ízlésben."

3 Rippl-Rónai Münchenben készített rajzairól Pewny Denise így nyilatkozott: ,,. . . kétségtelen jelét látjuk könnyed rajzkészségének és utat a pasztell felé".

4 1886 nyarán Somsich Adolf gróf egyik birtokán készült a „Lányka labdaütővel" a pasztellje. Eddig a szakirodalom tévesen, mint az első nagyobb olajképet tartotta nyilván „Kékruhás lány teniszütővel", valamint „Kékruhás leány" címeken vált közismertté. A kép értéke nem jelentős, ezt Genthon István így fogalmazta meg: „A kompozíciós érzék teljes hiánya küzd benne a szolid rajztudással".

5 Rippl-Rónai érezte, hogy Párizs „a művészet Mekkája" és 1887 elején megérkezett álmainak városába. Lényegében 1890-ig Munkácsy hatása alatt dolgozott. 1887-ben készült a „Segítség" c. album számára az „öregasszony" с rézkarca. Ez a mű az 1883-as szénrajz kicsinyített áttétele rézkarcba, amely Pewny Denise szerint: „női arc sok kifejezéssel és élettel, kevés és egyszerű eszközzel".

6 Az 1888-as esztendő nagy változásokat hozott az életében. Feleségül vette a burgundi származású Lazarine Baudriont, Párizsból Rue Aumont-Thievillebe költöztek és valószínű ebben az évben ismerkedett meg James Pitcairn Knowles gazdag, skót fél-dilettáns festővel és hosszú barátság szövődött köztük. Rippl-Rónai 1889-ben Pont Avenba látogatott, ahol 1888-ban megalakult a „Nabis" csoport, amelynek később Rippl-Rónai volt az első nem francia tagja. Knowles révén Rippl-Rónai Whistler hatása alá kerül és 1889-ben Knowles ismertette meg Maillollal is. 1892-ben Knowles-sel együtt vesz ki lakást Neuillyben, de közben megfordult hazájában is. 1894-ből származik az a ceruzarajz, amely „Sima Ferenc" képviselőt ábrázolja, akinek lakásán 1895 szeptemberében 30 képével első magyarországi kiállítását rendezte. Ezen a kiállításon ismerkedett meg Andrássy Tivadarral, és az ismeretség kapcsán Rippl-Rónai megbízást kapott a gróf budai palotájába az ebédlő teljes berendezésének megtervezésére. A tervek nagy része 1897-ben készült el. Ödönhöz 1897. október 28; 30-án keltezett 1. LÁZÁR В., Tizenhárom magyar festő. Budapest é. n. 175. 2. GENTHON I., Rippl-Rónai József. Budapest 1958, 6. (Továbbiakban: GENTHON 1958.) 3. Idézi ISTVÁNFFYNÉ B. S., MÉ 12 (1963) 272. 4. PEWNY D„ Rippl-Rónai József. Budapest 1940, 12. (Továbbiakban: PEWNY 1940.) 5. GENTHON 1958, 6. 6. PEWNY 1940, 12.