Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Együd Árpád: Egy alig ismert népballadánkról

EGY ALIG ISMERT NÉPBALLADÁNKRÓL 317 ger Róbert szerint) úgy összegezhetjük monda­nivalónkat, hogy említett balladáinkra jellemzők mindazok a tömör fogalmazási készségek, klasszikus tulajdonságok, amelyek változatainkat feltétlen a ré­gi stílusú testvéreik mellé emelik. Az általunk fejte­getett „A", ,,B", az „Útonálló" és „Megölték az apát" változatok itt születtek Somogyban Cseszta­puszta-Karád-Zics-Kánya körzetében és itt éltek legtovább, hogy megőrizzék e példányok egykor gya­koribb voltát, s Somogy eddig ismeretlen archaikus dallamát, A teljesség kedvéért idézem zenei lekto­romnak - Olsvai Imre zenetudósnak — „A" változatunk dallamával kapcsolatos megállapításait: ,,A Kincsem feleségem: régi stílusú, pentaton dal­lam töredéke, pontosabban kezdete ez. Közvetlen változat nincs, ennyiben tehát magábanálló ritkaság! Alaposabban nézelődve két irányban sejlik fel zenei rokonság: a) vagy egy hatszótagú surdi-páva típusú dallam­nak ritkább középzárlatú terc helyett kvinten = do helyett mi-n) első fele, amit az énekes megismétel . . . Feltételezett folytatása nagyjából ugyanez alsó kviní­váltásban. b) vagy pedig egy tizenkét szótagú „Kiszáradt a tó­ból" típusú dallamnak első fele (két sora), folytatása talán egy ereszkedőbb III. sor és egy kvintváitó-va­riáns negyedik (vö. az alföldi és felvidéki négysoros alakokkal. 8 Ez esetben ez a somogyi töredék tisz­tább pentatonváltozat, mint a jelenlegi elterjedt al­földi-felvidéki teljes változat-tenger. Egyszóval így is, úgy is pentaton parlandó és ritka érték. Kétirányú kutatás kívánkoznék ezek után: 1. Hogy ez az atyafi hogyan énekli néhány hónappal, évvel később? Nem jut-e eszébe a dallam folytatása? 2. Mások ugyanezt a daílamot milyen szöveggel, illet­ve ezt a balladát milyen dallammal tudják a) faluban, b) környéken, c) messzebb?" Együd Árpád 8. KODÁLY Z.-VARGYAS L, A magyar népzene, Bp. 1952, 362.

Next

/
Thumbnails
Contents