Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Sági Károly: Római téglasír Balatonberényben és ókeresztény kapcsolatai

296 SÁGI KÁROLY tos mondanivalója van e téren, hiszen valószínűsíti, hogy a helyi romanizált elemek egyik tájolási módja ez. A balatonberényi sírt az ősi túlvilágelképzelésnek megfelelően ásták meg. Egy intercisai dél—északi tájolású melléklet nélküli sírban mészleöntést találtunk,

6

' ami ókeresztény temetkezési szokásnak felel meg.

68 A balatonberényi és intercisai sírok mutatják, hogy a korai kereszténység erős szállal kötődik még az ősi hagyományokhoz. A túltengő pogány rítus folytán kapcsoltuk a balatonberényi sír mécsesét (LXIX. t. 8) a korábbi temetkezési szokásokhoz, bár a korai keresztény temetkezési gyakorlatban sem ritkák a mécsesek.

69 Érdekes viszont, hogy a balatonberényi sírban a deszkára öntött homok-kupacra állítva gyújtották meg a mécsest. A halottat védték a tűztől. Ez a szokatlan védelem már keresztény hatást sejtet. A pogány felfogás szerint a tűz megsemmisítette a testet, de megtisztította a lelket. A halottat elégették/

0 A testből szabadult lélek a vigasztalan és sivár alvilágba került, amely zárt, örökkévaló és ahonnan nem is képzelhető el visszatérés.'

1 A keleti misztérium vallások hatására az égetéses temetkezést a II. század közepétől a csontvázas temetkezés váltotta fel.'

2 A temetkezés átalakulásának gondolati hátterét a feltámadás hitével kapcsolja össze az újabb kutatás.

73 Csontvázasán temetkeztek a ókeresztények is, akik a II. században'

4 kialakuló Credo - általunk ismert szövege szerint - a testtel kapcsolták össze a feltámadás hitét. A test feltámadásának kérdésében korán ellentétek támadtak az egyházon belül. A többség az orthodox álláspont szerint hitt benne, a gnósztikusok tagadták. A 370 táján Pannoniában kialakult hitformula már leszögezheti, hogy az Atya cum corpore vette magához a halottaiból feltámadt Krisztust.

75 Érthető, hogy az Egyház napjainkig tilalmazta is a holttest elégetését.'

6 A romlékony test balzsamozása," de a mésszel való leöntés is

78 érthető az ókeresztény temetkezési szokások között. A boszorkányok és eretnekek máglya-halála tehát postmortalis-büntetés is. A feltámadó test hite révén kap új erőre a domus aeterno ősi gondolata.

79 A sír a feltámadásig háza a 67. SÁGI K„ AHung 33 (1954) 68-69. 68. SÁGI K., AHung 3 (1954) 69. - BURGER, FA 19 (1968) 156. 69. BUCHBERGE M„ Lexikon VI., 1934, 363. 70. BRELICH A., Aspetti délia morte nelle iscrizioni sepolcrali deH'impero romano. Diss. Pann. I., 7, Bp. 1937, 82-83. (Továbbiakban: BRELICH 1937.) 71. BRELICH 1937, 40. 72. NAGY L, AÉ 42 (1928) 83., BpT. I/2, 473. - STAEHELIN F., Die Schweiz in römischer Zeit,

3 1948, 421. MENZEL 1952, 132. - PETRIKOVITS H., Das römische Rheinland. Köln-Opladen, 1960, 134. 73. BORGER H., 161 (1961) 415., BJ 161 (1961) 415 irodalommal. 74. NAGY 1939, 9. 75. NAGY 1939, 33. 76. BORGER, BJ 161 (1931) 415. 77. NAGY L., Aquincumi mumia-temetkezések. Diss. Pann. I., 4. Bp. 1935, 29-30. (Továbbiakban: NAGY 1935.) 78. Vö.: 67. jegyzet. - NAGY 1935, 30. 79. BRELICH 1937, 36-37. halottnak, gyakoriak lesznek tehát a háztetőt utánzó, i nyeregtetős téglasírok. Ilyen téglasír került elő koráb: ban abban a balatonberényi későrómai temetőben is, melyhez a tárgyalt sír is tartozik. A balatonberényi sír esetében a halott keresztény I hitét az üveg palack (LXIX. t. 10) és a pohár együttes határozottan bizonyítja. Kutatásunk a későrómai sírok I hasonló üveg készletében ókeresztény temetkezési szokást lát és jogos az a feltevés is, hogy a drágább üveg készleteket egyszerű agyag edények is helyettesíthetik.

80 Az eddigekből is kiderül, hogy pogány temetkezési szokások még erősen árnyékolták a balatonberényi l sír ókeresztény jellegét. Ez azonban nem véletlen, és к nem is szokatlan. Nagy Constantinus császár, de a korai idők keresztény papsága sem mentes a pogány hatástól.

81 A pannóniai leletanyagban eleven erővel i él a keresztény és pogány hitelemek keveredése.

82 A balatonberényi sír esetében jelentkező Krisztus jelkép perdöntőén bizonyítja a sír ókeresztény voltát, i Az említett Krisztus jelkép téglába, kiégetés előtt i bekarcolt megkoszorúzott kereszt, a ,,crux invicta".

8

'' I Krisztus jeléről írja Lactantius,

8

'

1 hogy ,,mekkora félelmére van a démonoknak ez a jel." Krisztus keresztjét i a pogányok is ismerték és a kereszténység elleni reak' ció

85 éppen a feszületben találta meg a gúny maró fegyverét. Az 1857-ben talált híres Róma-városi gúnyrajznak.

86 a tartományokbban is van párhuzama.

8

' Pannoniából az oroszvári téglarajzot említhetjük.

88 i Elképzelhetetlen, hogy Krisztus ismert jelét pogány sírba tették volna ! A sír ártó erők elleni védelme az ősidőktől napjainkig élő gondolat.

89 Lactantius alapján említettük, : hogy a korai kereszténység ilyen védő szerepet tulajdonított Krisztus jelének, de a kereszt mágikus szerepe a mai néphitben is él.

90 A balatonberényi karcolat apotropöikus ereje magyarázza szerepét a sír falazatában. Krisztusra utaló téglakarcolatok gyakoriak tartományunk későrómai sírjaiban.

91 A balatonberényi téglakarcolat a halálon győzedelmeskedő Krisztus jele. A megkoszorúzott kereszt saját győzelmükre is emlékeztette a keresztény80. NAGY L, AÉ 1 (1940) 247. - GOSZTONYI GY„ AÉ 3 (1942) 198., XXIII. t. 5-6. - BONIS É., BpR 14 (1945) 565., 568. - PEKÁRY T., AÉ 82 (1955) 19-20. - PARRAGI GY., BpR 20 (1963) 316. - BURGER 1966, 140. 81. ALFÖLDI 1943, 16-19. 82. ALFÖLDI A., NK 14 (1926) 40. - NAGY L, Pannónia Sacra. Szent István Emlékkönyv I, Bp. 1938, 138-139. 83. SÁGI 1971, 398. 84. ALFÖLDI 1943, 18. 85. ALFÖLDI, Die Contorniaten. Bp. 1943. 86. BUCHBERGER, Lexikon, Bd. II, 914. 87. BILKEI M., A katolikus egyház története. Székesfehérvár, 1932, 30. 88. BELLA L, MKÉ 8 (1914) 63-64. 89. SÁGI K., Intercisa I, 88. 90. SZENDREY ZS.-SZENDREY Á., Etn 51 (1940) 200. GUNDA В., Etn 52 (1941) 66. 91. NAGY L., Pannónia sacra, 48., 106., 67. kép. - BURGER 1966 Fig. 92.