Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Sági Károly: Római téglasír Balatonberényben és ókeresztény kapcsolatai

RÓMAI TÉGLASÍR BALATONBERÉNYBEN 293 divat szerint öltözött nő domborművének jobbja ,,guzsalyt és tükröt" tart F i tz Jenő szerint.

13 Valóságban fonállal csévélt orsószár van a nőalak jobbjában. A fonállal csévélt orsószár jól mutatja az eszköz alakját, ami a balatonberényi példányhoz hasonlóan a végei felé hegyesedik. Bosi említett sírkövének domborművén, a jobb kézben tartott másik tárgyat F i tz Jenő tükörnek véli. A tárgy szerepének meghatározásánál lényeges az, hogy a nyél kicsit túlmegy az enyhén elliptikus fejen. Ezt és a szomszédos orsót is figyelembevéve, a néprajz által „kis kéziguzsalynak" nevezett egyszerű munkaeszközt látjuk az ábrázolásban. ,,A szösztartó esz^ közök sorát az a rövid, 25-35 cm hosszú kihegyezett végű pálca nyitja meg, amelynek alsó részét a balkéz két utolsó ujja szorítja a fonó markába. A pálca tetejére tűzi a szöszt és szabad három ujjával szálat húz és adja a rostnak az alapsodrást. Ennek a kis kéziguzsalynak vannak olyan példányai is, melynek végén a tenyér övezésére markolat szolgál, így a két alsó ujj a pálca szorításától jelentős mértékben mentesül. E guzsalyformáról van csak ókori adatunk ..." mondja Szol n оку Lajos.

16 A ,,kis kéziguzsaly" a bal kéz szerszáma, az ercsi sírkövön ábrázolt Bosi viszont szőlőfürtöt tart baljában, ezért ábrázolta ezt a tárgyat a kőfaragó az orsóval együtt a jobb kézben. A táci ásatás során talált Flavia Usaiu szép sírkövén

17 orsógombbal látjuk az orsószárat a bennszülött viseletben ábrázolt nőalak jobbjában. Balja kereknek tűnő pálcát markol, amit tükörnyélnek tart Fitz Jenő. A kő törése és hiánya folytán az ábrázolni kívánt tárgy záródása nem figyelhető meg. Ez esetben is ,,kis kéziguzsalyra" gondolunk, mint az orsózás tartozékára. Győrben talált későrómai, fémmázas, nőt formáló edény baljában is guzsaly és orsó van, jobbja poharat emel.

1

« A balatonberényi sír vas orsószárán fa nyomokat nem figyeltünk meg, nem gondolhatunk tehát a vas szárra húzott fa orsógombra. Egy 1490-ben festett szlavóniai freskón

19 gomb nélküli orsószárral történik az orsózás. Ez esetben az orsószár súlya biztosította a munkához szükséges forgatónyomatékot, ami a vasból készült példányoknál állhatott fenn (65. kép). A fa és csont orsószárakról is eltávolították a gombot a szárra csévélt fonál gombolyításakor, vagy akkor, ha az egyszerű szövőszéken vetélőnek használták az orsószárat.

20 Szövőszék és orsószár kapcsolatát egy i. e. V. századi görög vázakép alapján mutatjuk be

21 a 66. képen. Ez az egyszerű szövőszék a későrómai világban is szerepelt még.

22 Vas orsószár esetében nem kellett a gomb eltávolításával és orsózás előtti felerősítésével vesződni, gya15. FITZ J., AIR 2-3 1961—62) 117, XXIX. 6. 16. SZOLNOKY L., Az Országos Néprajzi Múzeum guzsalygyűjteménye. Bp. 1951, 5. (Továbbiakban: SZOLNOKY 1951.) 17. FITZ J., Gorsium, Székesfehérvár, 1970, 67. kép. 18. B. THOMAS E., AGy 3 (1961) 25-26. 19. SCHWEIZER W. F., Ciba-Rundschau 1966/1, 1. 20. SZOLNOKY 1951, 5. kép. 65. Fonás gombnélküti orsóval, 1490 körül. (Schweitzer nyomán) — Spinnen auf einer Spindel ohne Spinnwirtel, gegen 1490. (Nach Schweitzer.) korlati szempontból indokolt volt tehát vasból készíteni ezt az egyszerű női munkaeszközt. % Mivel a guzsaly tartozéka az orsónak, nagyon valószínű, hogy fából készült „kis kéziguzsaly" is volt a balatonberényi sírban. A halott, mint emjjítettük, deszkán feküdt, a deszka korhadékait viszcjnt nem lehetett elkülöníteni az esetleges fa tárgyak maradványaitól. Dombay János vette észre, hogy Keszthely és Pécs vidékének női sírjaiban gyakoriak az elhegyesedő, kerek metszetű pálcák.

23 Mivel ezek csak a IV. századi női sírokban fordulnak elő, feltétlenül női munkaeszköznek tekintendők. Méretük és alakjuk is megfelel a kis kéziguzsalynak, annak vasból készüli példányainak tekinthetjük ezeket. Mivel ezek a vas kéziguzsalyok mindig az alsó lábszáraknál kerülnek elő,

24 hasonlóan lehetett elhelyezve a balatonberényi sír fa guzsalya is. A halimbai temető azon részében,

25 amelybe i. u. 316 után már nem temetkeztek, bukkan fel a vas kéziguzsaly legkorábbi példánya.

26 316-ban, vagy röviddel utána építették a balatonberényi falazott sírt is, amelyben a vas orsószár előkerült. A fa takácsfésűk

27 21. SCHAEFER G., Ciba-Rundschau 16 (1937) 565. 22. SCHAEFER G., 1937, 564-566. - FREMERSDORF 1933. 35. 23. DOMBAY J., JPMÉ 1 (1957) 289. 24. LÁNYI V., AAH 24 (1972) 103. 25. BURGER A., FA 19 (1968) 97. 26. BURGER A., FA 19 (1968) 90. 27. SCHAEFER G., 1937. 565.