Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Sági Károly: Római téglasír Balatonberényben és ókeresztény kapcsolatai

RÓMAI TÉGLASÍR BALATONBERÉNYBEN ÉS ÓKERESZTÉNY KAPCSOLATAI 1962-ben dr. Fazekas Béla balatonberényi, Béke utca 21. számú nyaralójának Balatonra néző virágoskertjében vízvezetékfektetés földmunkái során későrómai téglasírt találtak. A sír nagyobb temetőhöz tartozik. A helyiek elbeszélése szerint

1 dr. Fazekas villája mellett lévő, akkor még beépítetlen nyugati telken a második világháború előtt nyeregtetős téglasír került elő, amelynek leletei — állítólag — múzeumba kerültek. A jelzett leletanyagnak eddig nem bukkantunk még nyomára. Ehhez a római temetőhöz tartozik az a Kuzsinszky Bálint által említett későrómai sír is,

2 amelyből IV. századi érem és füles agyag korsó került elő. A villa udvarán talált sír a temető szélére eshet, mivel a sír irányára merőlegesen húzott 8 m hosszú kutatóárkunk újabb sírt nem eredményezett. A fák miatt további kutatási lehetőségünk nem volt. A sír keskeny, fej felőli része esett a vízvezeték árkába, a találók áttörték a falazatot és gereblyével belekotortak a sírüregbe, amelybe fald nem mosódott bele.. Ennek esett áldozatul a csorítváz jobb oldali mellkasán fekvő üvegpohár és az alsó lábszár mellett álló üvegpalack. Mindkettő összetörött. A további rongálásnak a tulajdonos vetett véget. A sír feltárását másnap délután kezdhettük meg.

:i A 178 cm fenékmélységű falazott sír szélessége 115 cm, hossza 275 cm volt. A 47 cm széles és 195 cm hosszú sírüreget körülvevő falazat habarccsal ragasztott lapos falazótéglákból épült. A falazáshoz használt téglák mérete 42x28x6 cm. Hasonló téglákból volt kirakva a sírüreg alja is. (61. kép.) A sír építéséhez 115 db egész és több törött téglát használtak fel. A téglákat átvizsgáltuk, semmi jel nem mutatta, hogy azokat a sír építésénél másodlagosan használták volna fel, tehát friss téglát használtak a sír építéséhez. A falazott sírt 4 db 46x69x8 cm méretű téglával zárták le. (62. kép.) A fedőlapon habarcs-folt feküdt, amelynek 12 cm volt a vastagsága. Füzes Miklós figyelt fel a Keszthely-dobogói, Keszthely-úsztatói és balatonberényi temetőfeltárásaink alapján arra a körülményre, hogy a sírokban található habarcsokban sokkal több a falevél és a növényi maradvány, mint az épületek esetében. Az következik ebből, hogy a sírok építményeihez a helyszínen készítették a habarcsot. A balatonberényi sír esetében a sír elkészülte és lezárása után visszamaradt habarcsot a sír fedelére öntötték, így képződött az indokolatlanul vastag réteg. A sírüreg alját és belső felületeit 2—3 cm vastag habarcs réteggel vonták be. A fedés alatti két alsó téglasoron, mint a 61. számú képen is látjuk, az említett vakolatréteg hiányzik. A halott és mellékletek behelyezése után magasították, majd lezárták a sírt. A sírüreg keskeny, láb felőli részén a vakolatlanul hagyott felső téglasor közepén koszorúval kapcsolt kereszt karcolatát találtuk. (63. kép.) Ezzel a becses ókeresztény ábrázolással másutt már foglalkozhattunk/' A sír ismertetését azért tartjuk szükségesnek, mert valamivel 316 után keletkezett, tehát olyan kort reprezentál, amelyről eddig kevés ismeretünk van. A sír teljes feldolgozása jó adatokat ad még a pannóniai kereszténység kezdeti szakaszának megismerésé hez is. A sírüreg alját vastag habarcs-réteg fedte. A .'habarcsban deszkalenyomatot figyelhettünk meg, de farészecskéket is konzervált a mész. A ledeszkázott sírüreg aljára fektették aztán a halottat. A sírban 155 cm hosszú, fiatal női csontvázat találtunk. A koponya alatt 39x26x6 cm méretű falazótégla volt vánkosként. A csaknem dél-északi tájolású sír irányítása 14Г32Г. A sírban a következő mellékleteket találtuk: SÍRLEÍRÁS 1. A sír sarkában, a fenékdeszkára öntött 6 cm vastag homokrétegen agyag mécses állt. A terakottaszínű anyagból, amelyet kevés homokkal sóvá nyitottak, korongolták a mécsest, amely tipológiailag Iványí Dóra XXII. típusához tartozik.

5 A balatonberényi sír mécsese díszítetlen. Lényeges, hogy sírba kerülése előtt nem volt használatban, amit nyílásainak érdes felülete igazol. Discusán látható penészfoltok alapján feltételezhető, hogy új darabot töltöttek meg olajjal és a sírtran meg is gyújtották a mécsest. Hosszúsága 11,5 cm, magassága 3,5 cm (LXIX. t. 8.). 1. Márton György, Balatonberény, Kossuth u. 44. sz., szíves szóbeli közlése. 2. KUZSINSZKY B„ A Balaton környékének archaeológiája. Bp. 1920, 34. (Továbbiakban: KUZSINSZKY 1920.) 3. Füzes Miklós és Horváth László muzeológusok szíves segítségét ez úton is megköszönöm. 4. SÁGI K., AA 16 (1968) 391-400. 5. IVÁNYI D., Die pannonischen Lamp'en. Diss. Ponn. II., 2. Bp. 1935, 30. (Továbbiakban: IVÁNYI 1935.)