Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - L. Imre Mária: Adatok Szenna népi építkezéséhez

ADATOK SZENNA NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉHEZ Szenna etnográfiailag a belső Zselichez tartozó református magyar község. A keskeny patakmedrek mentén, az erdőírtások helyén szétszórva, rendezetlenül álltak a házak általában kerítetlen telekkel. A község kezdetben szabálytalan halmazfalú volt. A lakóház közelében álltak a kisebb ólak, távolabb a szállás, a pajták és a borospince.

2 Régi utcanevei: Fő utca (ma Rákóczi út), Alsósor (Árpád u.), Csutora utca (Petőfi u.), Diákszer (Kossuth u.) némileg őrzik a korabeli falukép jellegét. A Fő utca és folytatása az Alsósor az egyutcás település magva. Ebből ágazott le a Csutora utca — a szőlő felé vezető út találó elnevezésével. A katolikus iskola mögött vezető Csécshorhán hajtották ki az állatokat a legelőre. A háztól távolabb az istállóskert szintén irtásterületen, az itatás lehetőségéhez igazodott. Az utóbbi mindig megszabta a település osztottságát is. Az istállóskert legfontosabb épülete az istállóspajta, a helyi adottságoknak megfelelően fából készült. A zselici községek osztott települése a félszilaj tartással kapcsolatos. A régebbi állattartási formát őrző erdei makkoltató sertéstartás is a belterjesedés jeleit mutatja a fajtaváltás következtében. A szérűk elhelyezésének jellemző módja Szenna és környékén a borona, vagy talpas pince előtt volt. Ide állították fel a gabonapajtákat. A szőlőművelés a parasztgazdaságok mellékágaként jelentkezett. A szőlőterülettel együtt található a kaszáló is. A hegyi pince ugyanúgy a lakóudvar külső tartozékának számított, mint a szállás. Sok gondot okozott, hogy a szabálytalan halmaztelepülés állandó tűzveszélynek volt kitéve. Egységes rendelet nem szabályozta pl. az építkezés lehetőségét , a tüzelőberendezés fajtáját, helyét stb. A jobbágyok maguk is sürgették az úrbéri elkülönzéssel együttesen végrehajtandó falurendezést.

6 A szennai rendezést hivatalos vizsgálóbizottság kiszállása előzte meg. Észrevételük siralmas képet fest az akkori helyzetről: az utcák rendezetlenek, a házak elszórtan állnak, mindenütt járhatatlan utak nehezítik a közlekedést és szállítást. A falu alsó részén pl. 5—6 épület „egyhalomban" áll állandó tűzvésznek kitéve. Az 1838-ban „Szennai Helységbeli Lakosok által benyújtott és ide A) pont alatt zárt folyamodásukban az új Úrbéri Törvényeknek értelme Szerént eddig bírt Úrbéri telkeiknek újra benső felméréseért és rendbeszedéseért esedeznek következő okoknál fogva: „7

szer Mivel Telki Állományaink dombos és o/da/os részei a gyakori esőzések miatt megszaggattatván haszonvehetetlenekké lettek." 2szor M/Ve/ házhelyeink olly rendetlenek, hogy egy Udvarban több házak is lévén, emiatt még csak egy kis veteményes kertjek sincsen. ,, . . . Minthogy Szennai Helységbeli Jobbágyok az ujj rendezést A) alatt olvasható folyamodásuk szerént maguk kívánják ugyan az Úrbéri 70

ik Törvény Cikkely 8

ik §-sa szerént a méréshez szükséges mindennemű gyalog és szekeres munkák kiszolgáltatására ítélet által köteleseknek nyillqtkoztassanak. Egyéb erént várván pártfogó Tiszti Qgyész Úrnak megjelenésétől és feleletétől. . ." ,,— több házakat elpusztítani, 's az újonnan kijelölt helyre átvinni szükséges legjobban pedig tömésfali építkezés lehetetlensége miatt azt talpak által eszközölni kelletik, az éhez kívántató elegendő tető és talpfák az úgynevezett Denna erdőbül az Uraság által ingyen szolgáltassanak ki, alapítvány kérését az 1767]k évi alatti tiszti jelentésre, miképp a Denna és Óteleki pusztákban tűzi és épületfával ellátva voltak kérvén ezt ítéletileg is megrendeltetn/."

7 A perek hosszasan elhúzódtak, így Szennát csak 1860-ban rendezték. A jobbágyok kérelme elsősorban falu-, illetve telekrendezést követel. Szávay János mérnök az 1864. év elején a jobbágyok sürgető leveleire új térkép készítését és a telekkönyv befejezését kéri. Az első levéltári térkép Szenna 1864. évi elkülönzéséről beszél. Tehát 4 évig A fölmérési rajzokat és a fényképeket Lantos Miklós készítette. Az adatközlők voltak: Zóka Peti Lidi (Szenna, Árpád u. 38., szül. 1900), Fekete József (Szenna, Petőfi u. 8., szül. 1885), Dezső József (Szenna, Árpád u. 10., szül. 1905), László István (Szenna, Kossuth u. 27., szül. 1907). 1. CSÁNKI D., MVV II. Bp. 1912, 152. 2. HÓFER T., Etn 66 (1955) 124—183. 3. BÉL M., Notitia Comitatus Simighiensis 1770. OSzK Kézirattára, Fol.Lat. 3374. 4. SmL Regnicolaris Conscriptiones IV. 8. 5. U.ott. ó. SmL Regulatio Urbarialis IV. 1. 10. 7. U.ott.