Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - K.Knézy Judit: A favázas lakóházépítkezés emlékei a Belső-somogyi Csököly, Gige, Rinyakovácsi és Kisbajom községekben
224 KNÉZY JUDIT van, pitaroszlopaik szépen faragottak, különösen művészi Rostás Sándor, Gige, Rákóczi u. 24. sz. házán a mestergerenda kinyúló véséssel díszített vége. Ez az épület 2000 n-öl telken van, a Somogyi nevű, eredetileg 3/4-ed helyes jobbágycsaládé volt. Jelenlegi tulajdonosa csak 1922-ben nősült be a családba. Elmondása szerint a ház kétszerekkora volt, a jelenlegi szoba (4,35x5,25 m) - konyhát (4,35x4,90) követte egy ugyanekkora méretű konyha és leghátul egy szoba. A házat felesége dédapja építhette (1860 körül) - füstöskonyhásnak. A nagycsalád szétválása Rosiásné (t) nagyapjának idejében történt (1880-90 körül) - ekkortól volt szükség két konyhára. A füstöskonyhát 1925-28 körül bontották le, a padlásfeljáró eredetileg a füstöskonyha ajtaja fölött volt - füstelvezetési célzattal. A házhoz jelenleg még kamrarész kapcsolódik. A nyílászárók már inkább a XIX. század végi állapotoknak felelnek meg, (ablak 76x82 cm), a falmagasság 190 cm. A Gige, Rákóczi u. 12. sz. épület a szegényparaszt Kistáj családé volt (ma Bécsi József tulajdona) egészen keskeny telken helyezkedik el. Mikor 1920 körül a két fiú megnősült, a konyhát egy fallal kettéválasztották és mindkettőbe kemencét és katlant tettek. Az egyik pár oz épület elejét, a másik a végét lakta. Az első szoba és konyha maradt fenn egy fészerrel, a többit lebontották. 69 A szoba 4,80 m széles, 4,60 m hosszú, a konyha csak 2,40 m hoszszú, eredeti nagysága 4,80x4,80 m lehetett. A füstöskonyha kettős ajtaja, a favázas kemence és katlan jó állapotban fennmaradt (LIX. t. II.), ugyanígy a konyhában egy régi kecskelábú asztal és edényes polc az eredeti berendezést képviseli. A tetőszerkezetnél kettős emelés — sár és koszorúgerendáva!, a teíőpallók keményfából faragottak. Mint az összes eddig leírt épület, ez is fehérre meszelt. A konyha után fészerféle következik. Az épület falának magassága 230 cm, az oszlopoké 200 cm. (50. kép 1—3.) Az 1860 körül épített favázas talpas házak részben a korábbi típusokat követik, de egy részük már a polgárosodás jeleit mutatja: már inkább kéménynyel készültek, szögletes téglakemencével, végigpiter helyett csak a konyha előtt van gangféle,' 0 vagy nincs is pitarrész, sokszor kisebb a konyha mérete/ 1 a nyeregtetővel együttjáró csúcsfalas utcai homlokzat kiképzés válik kedveltté. Általában csak a szegényebb családok építenek favázas házat, sokszor régi épületek faanyagából. A módosabbak tégla 69. Sajót gyűjtések RRM A 2207. 70. PL Kisbajom, Zrínyi u. 210. sz, ház Béli Józsefné tulajdona. Morvay Judit felmérése EA 9214. (Már lebontott.) Csököly, Rákóczi (Posta) u. 93. özv. Zsobrák Imréné háza, Gige, Rákóczi u. 44. 1880-bó! való lakóház, és még néhány más a XIX. század végén épült ház. 71. Kisbajom, Tóth Ferencné, Kossuth u. 92. sz. házán 3 m hosszú a konyha, Papp János, Kossuth u. 163. sz. házának konyhája 3,75 m hosszú. 72. Csökölyi felvétel EA Fotótára 69 423 a konyha előtti részen négy félkörzáródású félpillérből állt. Ilyen volt alapra tömés házakat építenek, ezek már cserépséndölösek, Kaposvárról hozatott cseréppel, oromzatukon díszes kőművesmunka, gyakran az építés, vagy átépítés évszámával, 1862, 1864, 1902 stb. A fa pitaroszlopok helyett a fehérre meszelt téglapillérek, vagy félpillérek hódítanak tért. Ezek ugyan a Balaton mentén, Külső-Somogyban és Kaposvár környékén gyakoribbak, több változatban is fordulnak elő. Területünkön a tornácoszlopok többnyire félköríves záródásúak felül' 2 a reneszánsz félpilléres íves árkádok kései leszármazottai.' 5 Végig félpilléres — íves lakóház a Rinyakovácsi, Fő u. 10. sz. szabadkéményes háromosztatú ház, amely homlokzatán 1864-es évszámot visel. A kamra előtti részt befalazták és a tornácot az utca felé lezárták egy fallal és vakablakkal. 74 Az egész épület esztétikus és méltó társa a Balaton-melléki és külső-somogyi példák sorának. Azoknál a házaknál, ahol nincs a konyha előtt nyitott „gang" rész, ott gyakori helyette a XIX. század végén, XX. század elején készült lakóházaknál az előszoba, amelyből minden helyiség ajtaja nyílik. 75 Módosabb házaknál ehelyett verandaféle is előfordul. A szoba, konyha, kamra beosztás - eltekintve azoktól az esetektől, mikor az egyes családok ketté váltak és a kamrából lakószoba lett - csak akkor változott meg kétszoba, konyha, kamrás beosztásúvá, mikor az épületek téglából és tömésből készültek. A Zselicben és Belső-Somogy déli és nyugati felében szívósan fennmaradtak a régi favázas építkezés emlékei a múlt század második felében számbeli fölénnyel jelentkező új épületekkel szemben is. Azonban a ma meglevő objektumok értékeléséi számos olyan szempontot kell figyelembe venni, amelyek azt mutatják, hogy a látszólag XVIII. századi épületek beosztásával, fedésével, falával, tetővázával stb. azonos épületek mégsem azonos gazdasági és társadalmi szintet képviselnek. A XIX. században már anakronizmusnak tűnő favázas épületekben is mutatkoznak a kor gazdasági és társadalmi változásait tükröző kisebb-nagyobb technikai, formai, méretbeli, anyagbeli (pl. kemény és puhafa) eltérések. Számolni kell kisebb helyi változásokkal is. Pl. az ollóvázas szerkezet fennmaradása Kisbajomban, és ezzel a magasabb tetőkiképzés. Számszerű adatok hiányában viszont nehéz eldönteni, hogy az inventáriumok, perek, kárbecsCsökölyben a Dózsa (Lőrinc) u. 102. sz. ház konyha előtti „gang" kiképzése, csak befalazták. Gigén a Rinyakovácsi felé vivő Rákóczi utca legszélső épületén a konyha előtt két szögletes félpillérrel díszített gangrész van. 73. BALOGH J„ NÉ 59 (1967) 120. 74. RRM F 8627. 75. Pl. özv. Török Jánosné zsuppos háza Csököly, Damjanich (Gát) u. 16. számos más 1900 körül épült nem zsuppos és favázas háznál. 76. GÁBOS D., Csököly község monográfiája. Budapest 1926, 5—6.