Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - K.Knézy Judit: A favázas lakóházépítkezés emlékei a Belső-somogyi Csököly, Gige, Rinyakovácsi és Kisbajom községekben

216 KNÉZY JUDIT as években.

34 Ma ilyen jellegű már csak a Vörös Korc-féle házon van. (LVII. t. II.) Sok régi épület ablakán nincs vasrács, fatábla vagy zsalugáter.

35 Több esetben a szobai ablak nagyobb méretű, és a kamráé őrzi az eredeti nagyságot és a fatáblát. Az egész házon egy, legfeljebb két ablak volt, utóbbi esetben egy a szoba utcai, egy az udvari szinten. Általában akkor került a kamrára is üvegablak, ha laktak benne. A szobaajtók többsége a régi épületeken is puhafa, de a konyháké néhol még keményfa pallókból áll, és hornyolással beillesztett két hevederrel van összefogva. Az ajtószárfa is többnyire tölgyfa. Ezekre az ajtókra nem kilincset szereltek, hanem egyszerű fazárat, ún. fordéíót.

37 A XIX. század közepétől kezdték a módosabb parasztok a stájri (stájer) fenyőt

3

' alkalmazni tetőpallókra, gerendákra, ablak-, ajtótokok, deszkák készítésére. Ezzel kapcsolatos a fűrész megjelenése a paraszti famunkában. Kispál József (ma 71 éves) elmondta, hogy nagyatyja gyermekkorában (1852 körül) vett a család Kaposváron egy keresztfűrészt. Az egész Rózsa utca ezt használta, mindig kölcsön volt valakinél. Addig csak fejszével vágták ki a fát, toporral faragták, illetve ékekkel, baltával repítették le a fölösleges részeket. A puhafa ajtót vaspánttal díszítették, vagy lécezéssel, fa-, illetve kovácsolt szög kiveréssel. Ez volt az ajtóburéttás.

38 (LVIII. t. IV.) Néhány bútorféle — mintegy beépített módon — szintén házilag készült, mint a szobában a mestergerendára rögzített kanáltartó, varrókosártartó, padlásgerendához szögelt ruhásrúd, a konyha sarkában hevenyészett fatönkökre, téglákra vetett pallók, azaz lóca, amelyen aludtak is, vagy a sárfalból kiképzett gyújtótartó. (LIX. t. IV.) A HÁZ ÉPÍTŐINEK MUNKÁJA A ház építése mindig is összesegítéssel ,,kücsönbe" történt. A gerenda és tetőváz összeillesztése ácsmunkához értők feladata. Egy házhoz egy mester ment el három legénnyel. A falhoz való polvás sár tiprása a család férfiaira, a falverés, simítás, a padló- és padlássározás 34. Ébner Sándor, s a kíséretében Csökölyben megfordult fotóművészek örökítették meg RRM F 7225, 7232, 7234—5. 35. RRM F 9720, 9731. 36. RRM F 7161, 7168. 37. Stájerországból a Dráván szállították le, fakereskedőktől szerezték be a somogyiak (Garzó József 77 éves csökölyi lakos közlése.) 38. NAGY 1910, 22. 39. Ez általános volt a megye magyar falvaiban. Csökölyből bekerült a Rippl-Rónai Múzeumba egy ilyen faragó együttes (toporok, vésők, cirkli, gyaluk, fa- és vasreszelő, szalukapa stb.). Hasonlót láttunk 1967-ben ugyancsak Csökölyben id. Czebei Ferencnél (t). 40. A legtöbb adat a Zselicből van erre: ÉBNER S., i. m. a nőkre maradt. Olykor a lovakkal tipratták meg a sarat. A ház főrészeinek rögzítéséhez szükséges faszegeket téli délutánokon és estéken faragcsálták a konyhában, vagy a szobában a férfiak. Eiőre faragták meg és díszítették a pitaroszlopokat, ügyesebb parasztemberek ehhez is értettek. Külön véső szolgált a fejfák, és másik a pitaroszlopok cifrázására. Sok portán egész fafaragó berendezést lehetett találni,

39 köztük nemcsak ács, de bognárszerszámokat is/'

0 A téglaház építéséhez kimüvest, kümüvest hívtak, aki nemcsak a falat rakta és simította, hanem a mászókéményeket is. Segített olykor favázas, vagy íömésfalú házak falsimításánál is, s a homlokzat díszes kiképzésénél. A legszebb kőművesmunkákat Kisbajomban látni a múlt század végéről a Rákóczi utcában (Új soron)/

1 A régi kemencék alját tűzálló anyaggal igyekeztek megvetni (kovácstól vett salak/'

2 hedrehelyi agyag, vagy törött cserépdarabok

43 stb.) A kemence vázát akácfa, tölgyfakaróval kúposán felrakták, fűz, vagy mogyoróvesszőből befonták. Kívül besározták és kiégették. Két szellőzőnyílást és szájat hagytak rajta. (LIX. t. II.) A kemence méretét aszerint határozták meg, hogy mekkora családnak készült, azaz hány kenyeret akartak benne sütni. Az agyagot feltették a vázra és kézzel hintve sűrűn vizezték,

4

'

1 hogy egyenletesen átszívódjon. Mikor kiégett a faváz, helye megmaradt, ezért sokan belülről utána tapasztották. Ismeretes volt - bár 1968-ban már csak egy ember emlékezett rá — egy másik fajta gömbölyű kemencerakási mód is. Ez vesszőváz nélkül készült. Kimérték a belső kerületét, homokból, korpából megtöltötték a leendő belső terét kúposán, illetve félgömbszerűen. Tetejét megvizezték, hogy sima legyen, rárakták az agyagot, száját utólag vágták ki. Szellőzőnyílásnak két kis botot tapasztottak bele, s ezeket csak akkor húzták ki, mikor már megszáradt. Utoljára a tűzhelyet rakták elé. Kiégetés után sima, egyenletes volt az így készült kemencének a felülete/

10 A kemencerakás is ácsmunka, a téglakemencék megjelenéséig. Híres kemencerakó ács volt Farkas Ferenc a XX. század elején. Többnyire váznélküli gömbölyű sárkemencéket rakott/'

6 Téglakemencék a XX. század elejétől nemcsak 89—90. 1. ábra.CSEPINSZKY M., Egy zselicségi paraszt bognárról. RRM A 1896. 41. A ma élők csak egy Kubicsek vezetéknevü és Herceg János nevű kőművesre emlékeznek. Az utóbbinak címerszerű mesterjegye látható Tamás Józsefek istállóján (Kisbajom, Kossuth u. 157. sz. ház telkén). 42. EÁ 5410 Gigéről, Ébner Sándor gyűjtése. 43. A törött edénycserepek kemence aljába sorozása országos jelenség. 44. Mikor kannarózsával ellátott öntözőedények voltak, már egészen egyenletesen lehetett velük locsolni. 45. Csököly, Kossuth (Rózsa) u. 59. sz. már lebontott házban volt még 1970-ben ilyen. RRM F 9707. 46. Czebei Ferenc (t 1969) vele dolgozott legénykorában 1910—1920 között és már csak így raktak kemencét.