Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Benke József: Termelőszövetkezeti mozgalom Somogyban, 1948-1956

172 BENKE JÓZSEF kulákok) elleni túlzó rendszabályok

53 negatív következményeire. A kormány elsőrendű és sürgős feladatának tekintette a mezőgazdasági termelés biztonságának megteremtését. Lehetővé tette a termelőszövetkezetek feloszlását

51 annak fenntartásával, hogy továbbra is ezt az utat tekintette a dolgozó parasztság felemelkedése legjárhatóbb útjának. KÉTFÉLE ELHAJLÁS EGYFÉLE EREDMÉNY A kormányprogram a lakosság életszínvonalának emelését a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolta egybe (beleértve az egyéni parasztság gazdálkodását is). A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének politikájával szemben a megszilárdítást helyezte előtérbe, amelyre — mint a program hangsúlyozza - „az állam minden eszközt előteremt." 1953 novemberében a Központi Vezetőség titkársága figyelmeztette a Somogy megyei Pártbizottságot az 1952/53-as felfejlesztések során elkövetett hibákra, s megjelölte a hibák kijavítására teendő intézkedéseket. A Somogy megyei Pártbizottság - viszszatekintve az 1953 végén és 1954-ben végzett munkájára - 1955-re készített munkatervében megállapítja, hogy ,,a megyei párt- és tanácsszervek. . . rosszul dolgoztak. Ennek következménye, hogy 1953 augusztusától az év végéig a meglevő termelőszövetkezetből 87 feloszlott."

00 A megyei pártbizottság nemcsak az 1953 novemberi, de ,,az azóta megjelent Központi Vezetőségi határozatokat (a termelőszövetkezetek megszilárdítására és továbbfejlesztésére) sem hajtotta végre következetesen. Emiatt az elmúlt évben (1954) a termelőszövetkezetek lénye53. Az ötvenes években, de különösen 1952/53 fordulóján rendkívül szigorúan büntették a „gazdasági szabotálások" miatt a kulákokat. A Somogyi Néplap lapjain tömegével találjuk a szabotálókat elmarasztaló súlyos ítéletekről hírt adó cikkeket. 54. A megye néhány nagyüzemében, amelyek alakulásakor nem sértették meg az önkéntesség elvét, a kilépések aránya elhanyagolható volt. Viszonylag gyengébb csoportokban is voltak azonban, akik hűségesen kitartottak a közös mellett, akik látták, hogy megélhetésük forrása lehet a szövetkezet. Lásd a Somogyi Néplaphoz beérkezett levelek sokaságát (pl. az 1953. aug. 28., 30., szept. 1„ dec. 12. stb. számokat). 55. MSZMP Sm. Biz. Arch. ,';A Sm-i Pb. terve a téeszek megszilárdítása és... továbbfejlesztésére 1955. március 1-től december 31-ig." 56. Uo. „Munkaterv . . ." 57. Az ország 19 megyéjéből az utolsó volt Somogy. Az 1954. évi létszám országosan mintegy 2/3-a volt az 1953 közepinek, egyetlen helyen (Budapesten) felülmúlta azt, de Győr-Sopron, Tolna, Pest és Szolnok megyékben meghaladta a 80%-ot. 13 megyében 60— 80%-a volt az 1954-es taglétszám az 1953 közepigében nem fejlődtek tovább, szántóterületük mintegy 6000 kh-val, a családok száma 460-nal csökkent."

56 Somogy élenjáró termelőszövetkezeti megyéből „hátulkullogók"'" egyike lett 1954/55 fordulójára. Az idézett munkaterv — a III. Kongresszus, valamint a Központi Vezetőség 1954. február 14 és 1955. március 4. határozatai alapján — a megyei pártbizottság legfontosabb feladatának a meglevő termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítását, valamint jövedelmük növelését tartotta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 1955 második felében harcba kell szállni a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztéséért is. Az 1954-ben elért gazdasági eredmények után úgy tűnik, hogy a fejlesztésnek megvan a reális lehetősége.

08 A lényegesen kedvezőbb általános politikai helyzet, és a termelőszövetkezetek 1954/1955-ös gazdasági megerősödése lehetőséget teremtett a feladatok megvalósítására. Ennek ellenére azonban előkerültek már a pártbizottság említett - 1955 elején készített - munkatervében 1951—52 rosszemlékű módszerei: ismét előírták hány családot mikorra kell beszervezni. A cél érdekében a legjobb eszközt ismét a tagosításban látták: ,,A legjobban működő 62 téeszben átlag 22, a többi téeszben átlagosan 12 családot kell beszervezni. Ezenkívül 1955-ben alakítani kell legalább 42 l-es típusú és 32 lll-as típusú termelőszövetkezetet, átlag 15-15 családdal."

59 Az adminisztratív nyomás,

00 az önkéntesség ismételt megsértése eredményeképpen 1955 december végére a termelőszövetkezeti tagok és családok száma kétszeresére emelkedett (az év középi értékekhez viszonyítva), s 1956 elején ismét továíb nőtt (mintegy 2000 családdal, 3 és fél ezer taggal), s mindezek eredményeképpen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fontosabb adatai

01 a következőképpen alakultak 1956. VI. 30-án: a 329 téèszben 15 017

62 volt a családok s 23 076 a tagok nek. Szabolcs-Szatmárban és Somogyban nem érte el — 1954 közepén - az egy évvel korábbi 40°/o-át sem (Somogyban 23 ezerről 9300-ra, Szabolcs-Szatmárban 50 600-ról 20 900-ra csökkent). Azonban míg SzabolcsSzatmárban 1954-ben a tagok száma meghaladta az 1951-es szintet (20 100), addig Somogyban több mint 10%-kal elmaradt ettől (10 300). Adattár 1965, 48— 50. 58. Az egy munkaegységre jutó természet- és pénzbeni részesedés együttesen 25,25 Ft volt, olyan szövetkezet azonban, amely 10 Ft alatt fizetett volna, nem létezett a megyében. 10—20 Ft között fizetett 77, 20 és 50 között 141, 4 olyan téesz akadt, amelyben 1 munkaegység értéke 50 forinton felül volt. 59. MSZMP Sm. Biz. Arch. „Munkaterv..." 60. „A Titkárság utasítja a megyei pártbizottságot, hogy haladéktalanul lépjen fel az erőszakoskodások ellen, akadályozza meg elterjedésüket és a túlkapások elkövetőit vonja felelősségre." Uo. 33. f. 29/8. cs. 61. Uo. KSH Sm-i Ig.-nak összefoglalója. Mezőgazdaság. 1956, 1. 62. A családok szociális megoszlása: 18,2% volt földnélküli, 3,8% egyéb, nem mezőgazdasági foglalkozású, 35% 7 holdnál kevesebb, 43% pedig érinél több földdel lépett be.