Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - V. Rózsai Ágnes: A Magyar Nemzeti Hadsereg megszervezése a kaposvári katonai körletben 1919-1921.

A MAGYAR NEMZETI HADSEREG MEGSZERVEZÉSE 1919—1921 155 karhatalmi zászlóaljjal egészítendő ki. Baranya megszállása után a Somogy megyéből kivont karhatalom visszatér eredeti helyére. A felszabadult területek megszállásával a kaposvári katonai körletet átszervezik, mégpedig a következő módon: Somogy megyében megmarad a hadosztályparancsnokság, továbbá a csurgói gyalogezred, amely ettől fogva a somogyi gyalogezred nevet viseli és kiegészítési területe az egész megye. Baranya megyébe kerül a volt kaposvári kerületi parancsnokság és a kaposvári gyalogezred I. és III. zászlóalja; felállítandó a II. zászlóalj. Az ezred kiegészítési területe Baranya megye. Tolna megyében megmarad a tolnai gyalogezred II. és 111. zászlóalja; felállítandó az I. zászlóalj. Kiegészítési terület Tolna megye. Az elszállított szegedi I. gyalogezred, mint a kaposvári gyaloghadosztály 4. ezrede, továbbra is az eredeti viszonylatban marad meg és a végleges kiválás alkalmával a kaposvári körletből nyer legénység oda vissza fog kerülni. A megszállást és az ezzel kapcsolatos átszervezéseket még az eredeti létszámmal kell végrehajtani. Baranya megyében Pécs megszállása után azonnal elrendelendő a sorozás, mégpedig oly módon, hogy a megszálló csapatok bevonulásával egyidőben azonnal kifüggesztik a sorozási hirdetményt, majd ezt követően 3 napon belül megtartják a sorozást. Sorozás után a behívottak szabadságolandók. Baranya megye katonai parancsnoka a fővezérség kinevezése szerinti Riffl Sándor alezredes, a polgári törvényhatósági kormánybiztos pedig dr. Svahulay Zoltán lesz. A Pécsről elmenekült katonai hatóságok, póttestek és felszámoló pótkeretek eredeti helyükre visszahelyezendők. A megszállás után Baranyában ,, . . . gondoskodni kell, hogy a bányákban minden pillanatban karhatalommal fel lehessen lépni."

51 A kaposvári katonai körletparancsnokság 1919 november közepén magasszintű parancsnoki értekezletet hívott össze a politikai helyzet értékelésére. Megállapították, hogy a Tanácsköztársaság megdöntésével és a „nemzeti" irány felülkerekedésével a végcélt még korántsem érték el. Az adott politikai helyzetben az ország nagyrésze szerb-román—francia megszállás alatt van s ez még mindig alapot ad ,, . . . a letűnt bolsevista korszak bujkáló opponenseinek provokációjára . . . "

52 A parancsnoki értekezlet megállapította, hogy a románok a szervezetlenség és zűrzavar kihasználásával a megszállás kiterjesztését és fenntartását akarják elérni és a meglevő nemzeti hadsereg egységét és szellemét diszkreditálják. Ennek megakadályozására a tisztikart a hadsereg szervezésétől függetlenül tiszti karhatalmi szakaszokba kell szervezni, amelyek ezredenként egy századot alkotnak az ezredparancsnok vezénylete alatt. Hasonló osztagok alakítandók a tüzérosztálynál, az árkász-századnál, a Vadas huszárszázadnál, a páncélvonatoknál és a pályaudvarparancsnokságokon. Felvehetők ide a feltétlenül megbízható hivatásos altisztek is. A csendőrkerületi parancsnokságok saját hatáskörükben kötelesek ezt a rendeletet végrehajtani.

53 A tiszti karhatalmi alakulatok létrehozásának közvetlen célja az volt, hogy ily módon a Szövetségközi Ellenőrző Bizottság látóköréből kivonják a tiszti különítményeket, mintegy jelezve, hogy azok tevékenysége tisztán propagandisztikus jellegű. További célja az volt, hogy a tisztikarban már most jelentkező egyenetlenségeket és a tisztikaron belül jelentkező politikai súrlódásokat a lehetőségekhez mérten kiküszöbölje.

54 E karhatalmi osztagok tehát részben a tiszti különítmények rejtését szolgálta, másfelől a hadseregen belül elharapózó szökések megfékezésére is alkalmas volt.

5

° A baranyai megszállás irányításával megbízott Riffl alezredes november elején pontos tervet készített a megszállás lebonyolítására. Az e célra kijelölt csapatokat a demarkációs vonal közelében helyezték el olymódon, hogy szerb kiürítés esetén céljukat 24 óra alatt elérhessék. A tervezet a következőképpen kívánta végrehajtani a nemzeti hadsereg bevonulását: Kaposvárról egy karhatalmi zászlóaljat Szekszárdra helyeztek, célja Mohács volt. (A zászlóaljból egy század Várdombra vonult.) Tolnáról a II. tolnai csendőrtartalék zászlóaljat Szekszárdra vitték, célja Bátaszék. Kaposvárról a II. csendőrtartalék zászlóalj egy százada Nádasdra vonult, célja Pécsvárad. Tabról a III. karhatalmi zászlóalj Oroszlóra és Mindszentre, Kaposvárról a tüzérosztály Jenőre, az árkász-század Godisára, a II. csendőrtartalék zászlóalj két százada Sásdra vonult, ezen alakulatok végcélja Pécs. (Ez utóbbiból a harmadik század Sásdon maradt.) Oroszlóról a baranyai csendőrtartalék zászlóalj 2. százada Hertelendre, Kaposvárról az I. csendőrtartalék zászlóalj egy százada Csertőre vonult, céljuk Szentlőrinc. A demarkációs vonal átlépésére a későbbiekben külön parancs intézkedik. A csendőrség előretolására a csendőrparancsnokság külön renmeaszóllására kirendelt csendőrség zöme Pécsre delkezést ad ki a későbbiekben. A Baranya megye irányítandó. A csurgói gyalogezred törzse és II. 51. HL KKI 1919—1920. 1030/2. hdm. 52. HL KKI 1919—1920. 1113/4. hdm. 53. HL KKI 1919—1920. 1113/4. hdm. 54. A tisztikaron belüli politikai súrlódásokra, egyes tisztek erkölcstelen életmódjára a Fővezérség korán felfigyelt. Az erre vonatkozó utasításokban világosan kifejtette, hogy nem a terror módszereit helyteleníti, csupán azokat a túlkapásokat, amelyek országos felháborodást kiváltva nehezítették Magyarország helyzetét a párizsi béketárgyalásokon. L. bővebben: Csak szolgálati használatra! Budapest 1968, 119—124. 55. A csurgói gyalogezred I. zászlóaljából 1919. novemberében 27 katona, 6 őrvezető, és egy tizedes megszökött, amikor az egységet Salgótarjánba útbaindították, a bányák katonai ellenőrzésére. A Fővezérség azonnal intézkedett a szökevények felkutatására és a zászlóaljat visszarendelték. HL KKI 1919—1920. 1103/2. hdm., 1109/6. hdm., 1107/7. hdm.