Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.

142 ANDRÁSSY ANTAL A segesdi és a csurgói nemzetőrszázadokat az ellenség feltartóztatására szeptember 18-án Pusztakovácsiba rendelték. A velük szembetartó mintegy 12 000 főnyi ellenség hírére a ,,fegyvereiket itt hagyván elszéledtek", jelenti Vörös Sándor főszolgabíró. A kétségbeesett tömeghangulatról szólnak Vörös további sorai. E vidéken a nép nagyon meg van zavarodva, annak hallatára, hogy a sorkatonaság is a horvátokhoz csatlakozott. ,,A tömeges felkelésrül most már álmodni sem lehet, annyival inkább, mert nincs semmi fegyveres erő, amelyhez a nép magát csatolhatná, de most már a katonaságba sem bízik ha volna is — magányosan pedig a nép ily roppant erővel megmérkőzni nem b'\r."

m Vörös véleménye elfogadható a népfelkelés elkésett elrendeléséről, és a nemzetőr zászlóaljakat is hasonló ellentmondásos parancsok alapján indították el. Börötzffy Péter Marcali szolgabírót hasonló módon indítják útba nemzetőr századával; „noha azt sem tudom miből áll, 26-án déli 12 órára Mesztegnyőre" parancsolja Kiss János őrnagy.

6/ A Dráva vidéken a legeredményesebben ismét az odarendelt őrszolgálatos nemzetőröket tudták felhasználni. A barcsi nemzetőrök a horvátok elvonulása után hamarosan újból szolgálatba léptek és lezárták a Dráva vonalat.

68 A későbbi napokban az ehhez hasonló, jórészt helyi kezdeményezésű népi akcióknak köszönhető, a császári utánpótlás és a postajárat elfogása. A Marcali környékére összevont nemzetőrséggel szemben nagy reményeket tápláltak a haza, a megye megmentésén fáradozók.

69 Ha reményeik csak részben valósultak meg, az is elsősorban a legnagyobb fejetlenségben, a nép élére álló kisnemeseknek, tisztviselőknek és értelmiségieknek volt köszönhető. Az V. zászlóaljat, amely főleg az igali járásbeli községekből állott, szeptember 27-én a zászlóaljparancsnok parancsára minden percben készenlétbe helyezték.

70 A CSÁSZÁRI CSAPATOK ÚTJA SOMOGYBAN Az első felderítő és szálláscsináló horvát egységek után szeptember 17-én és 18-án érkezett az előhad a megyébe. Jellasics ekkor már maga állt az előrenyomuló had élére. Az elfogott levelek és a korabeli tudósítások szerint Nagykanizsa —Kiskomárom—Somogysimonyi—Gárdos—Nemesvid— Szőcsény vonalán szeptember 19-én Marcaliba érkezett. Innen Csömend—Lak—Lengyeltóti—Győrök—Kislak—Sze66. SmL Közig. biz. iratai 1848. 1801 és Kzgy. jkv. 1801. 782—784. 67. SmL Közig. biz. iratai. 1848. Börötzffy szeptember 24-i levele. 68. Drávavidéki hírek, PH 1848. szeptember 23. 69. Belföldi-hírmondó, Alföldi Hírlap, 1848. szeptember mes—Szárszó—Szántód —Kiliti—Lepsény és Székesfehérvár volt az útvonal, ahová Jellasics szeptember 26-án megérkezett. A másik útvonal a Hartlieb altábornagy vezette középső csoporté, amely Kanizsa után Bagolasánciharosberény-lnke-Felsősegesd-Nagybajom-Sárd, innen egy ezrednyi erő Kaposvárt szeptember 22-én kifosztotta, majd Toponár-Orci—Zimány-Szil—Szorosad - illetve Iregnél szeptember 24-én mintegy 16 000 fővel elhagyták a megyét. Innen Hidvég, Enying és Tác érintésével szeptember 27-én Székesfehérvárra vonultak. Ehhez csatlakoztak néhány nap múlva a Barcsnál betört kisebb egységek, valamint Berzence felől az áruló Wrbna lovasok. Az utóvéd, amely a legtöbb veszteséget szenvedte a felkelt néptől, az a Kempen vezérőrnagy vezette hadosztály volt. Kempen 12 000 főnyi seregével szeptember 23-án érkezett meg a Kiliti mellett tanyázó fősereghez. A megyén átvonuló császári sereg katonai értéke írendkívül különböző volt. A sereg magvát kétségtelen az átpártolt lovasság, a tüzérség, valamint a határőr zászlóaljak adták. A fentieket, a császári szózat és a Jellasics-féle demagógia nyomán, mintegy 15 000 főnyi rendkívül fegyelmezetlen és sokan a családjukat is magukkal cipelő, zsákmányraéhes rabló, fosztogató népség egészítette ki. A császári katonai postajáratot elfogó somogyiak nyomán lehetővé vált a hadsereg szellemét megismerni az általuk írt levelekből. A megye középső, illetve keleti részén átvonuló Hartlieb hadtest katonái megölték Simonyi község jegyzőjét, és kifosztották a környező községeket.

7

' Iharosberényben beverték az ablakokat, leölték az ökröket, földhöz csapkodták a méhkasokat, kifosztották a lakosságot. A rablásra, fosztogatásra sz mító zsoldosok egyformán pusztították a parasztok szegényes ingóságait és a földbirtokosok javait. Volt, ahol a kriptafosztogatástól sem riadtak vissza.'

2 Ezek után elképzelhető, hogy Széchenyi Lajos gróf segesdi uradalmában a felbecsült kár meghaladta a 6800 forintot.''

1 Szeptember 21-én az egy napig Sárdon állomásozó hadtest három nappal korábban 16 800 porció kenyeret és ugyanannyi itce bort, 8400 font húst, 330 porció szénát és zabot, valamint 45 öl fát követelt. Mindez nem volt elegendő a horvát határőr ezredbelieknek, ezért leöltek még 70 darab marhát, 200 sertést, és körülbelül 150 darab juhot Somsich Pál állatai közül. Letiporták és elpusztították a szőlőt, kiszedték a burgonya felét és a kukoricát nyersen elfogyasztották. Ezután az éjszaka leple alatt a házakat fosztogatták és erőszakoskodtak a lakosság27. (Továbbiakban: AH) A tudósítást HS., azaz Halka Sándor csurgói tanár, ref. lelkész írta. 70. KANYAR 1967, 213. 71. ROBOZ l„ Somogy 35 (1898) február 27. 72. VARGA 1953. 91. 73. SmL Közig. Biz. 1848. sz. nélk. Felsősegesd, 1848. december 11-i kelt levele.