Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.

140 ANDRÁSSY ANTAL várakozásának, arról számtalan jelekben nyilvánult hazafiasága az egész magyar hont telyessen meg győzi. — Ha sorkatonaságnak csekély száma és nemzeti őreink gyakorlatlansága képes nem leend viszszatartóziatni a számra erős ellenséget, nincs más mód az ellenség féktelenségének megzabolázására, mint egy általyános népfölkelést előidézni, és azzal azt szétverve, rabló módon megtámadott földünkről eligazítani — ha a tisztelt közönség nézetemet, miszerint elhagyatva mindenektől és feláldozva azoktíil is kiktül szent ügyünk pártfogolását várhattuk, semmi más mód és eszköz nemzetünk kezében a szabadulásra nem létez —, helyeslendi méltóztassék javallatomat bölcsessége szerint felhasználni. . ."

m A megyei bizottmány a továbbiakban hallani sem akart a népfelkelésről. Szerinte ehhez nincs elegendő fegyver, valamint az temérdek élelmezési nehézséggel és költséggel jár. S a népfelkelés ,,egyedül a végszükség esetében is óvatosan használható"."' A bizottmány a népfelkeés helyett a főszolgabíróknak a 2000 főnyi önkéntes felszerelését, és szeptember 13-tól őket Tallián őrnagyhoz Babócsára küldeni rendelte. A szükséges 106 ezer forint kivetéséről, valamint az önkéntesek felszereléséről is intézkedtek. A bizottmány még a végveszély perceiben is tartott a népfelkeléstől. Később, amikor az ellenség a megye határait elérte, világosan meghatározták szerintök a nemzetőrök feladatát: ,,A belbátorság fenntartása tekintetéből pedig miután rendes katonák hiányában — a kiállítandó önkénteseket pedig most még használni nem lehetne — határoztatik, hogy rendőri szolgálatokat a nemzetőrök —, nevezetesen kaposváriak, szigetváriak, marcaliak és ádándi századbeliek tegyenek."

08 Jellemzőnek tartjuk a fentiek mellett még, hogy а szeptember 11-i bízottmányi ülésen többek között a csertői lakosok napszám-megtagadását, Czindery László földesúr bormérési jogát, gróf Széchenyi Pál földbirtokos panasza nyomán a komiósdi és péterhidai lakosok gubacsszedését, Gaál István büssüi földbirtokos gubacsmegkárosítási panaszát, és a nágocsiak vásárpénz megtagadását tárgyalták.

011 Másnap Csányi László Kanizsán keltezett levelében tudatta a bizottmánnyal, hogy az ,, . . . az ellenség Domború felől hátul került" és a kevés sorkatona és felszereletlen nemzetőr miatt Keszthely felé visszavonult. A továbbiakban közölte, hogy a Wrbna könnyűlovasok átálltak Jellasicshoz, és előőrseik Berzencén megjelentek.

60 A szeptember 11-e óta naponta ülésező megyei bizottmány az ,,aggasztó tudósítást ... a haza feletti mély aggodalommal fogadván". Szeptember 13án Tallián őrnagy jelentette a bizottmánynak, hogy kész az 1200 fős nemzetőr zászlóaljjal az ellenség ellen vonulni és Tapsonyban várja a támadási parancsot A bizottmány ugyanakkor elrendelte, hogy az önkénteseket Babócsa helyett, az ellenségtől távoleső helyre, Igáiba szállítsák.

61 Csányi szeptember 13-án gr. Teleki Ádám vezérőrnagy árulásáról számolt be, és a felesleges vérontás miatt a somogyi nemzetőröket ezért Kaposvár felé rendelte. Ezután a bizottmány Csányitól azt kérte, hogy a jövőben a nemzetőröket a „belbátorság" megszilárdítására, és a rabló horvátok ellen a Dráva vonalán felhasználhassa.

62 A pánikba eseti: megyei bizottmányi tagok között ,,az ellenségnek határainkon! megjelenése nagy félelmet okozott" — írta Roboz István félévszázaddal később/'' A bizottmányi tagok többségének ezután nagy megnyugvást okozott Csányi Keszthelyről, szeptember 15-én este keltezett levele. Ebben beszámolt arról, hogy a Miklós és a Sándor huszároknak egy része hajlandó az ellenséggel megütközni és példájukat majd a gyalogság, sőt Teleki generális is kényszerül követni. Ez az eset ,, . . . megváltoztatja a körülményeket, és most szorgolva parancsolja, hogy a használható védelmi eszközöket rögtön felállítsuk". Javasolja, hogy küldjenek megbízottakat, akik a ,,legnagyobb gyorsasággal a már begyakorlott nemzetőrségből a lehető legnagyobb számot hazánk védelmére kiállítani törekedjenek — a lőfegyvereket, dárdákat és kaszákat osztassák ki közöttük és külgyék rendelkezésem alá." Lehet, írja Csányi, hogy nem lesz eredménye igyekezetünknek, de a becsületet legalább megmentik és ezért feltétlenül mindent elkövessenek.

64 A Kaposváron folytonosan ülésező megyei bizottmány soraiban a tájékozatlanság és a zűrzavar annál is nagyobb volt, mivel naponta más hírek érkeztek. A kirendelt lovaspostások Nagybajom, Szomajom (Kaposfő) és Hárságy felől az egyre kedvezőtlenebb híreket hozták.

Go Az ellenség pusztításairól, rekvirálásairól és a nagy számáról érkezett hírek a megye vezetőit megdöbbentették. Az első felemás intézkedések után behozhatatlan hátránnyal ugyan, de megkezdődött a hazabocsáitott vagy a szétfutott nemzetőrök összegyűjtése és mozgósítása. A megkésett miniszterelnöki rendelet az eseményektől eddig távollevő főispánra, Sárközy Albertre ruházta a megye védelmére szükséges teljhatalmat. Ezután Sárközy, de a megyei és a fiókbizottmány is alig tudott néhány rendeleten kívül mást kiadni. A rosszul és az azonnal felfegyverzett nemzetőrök a nagyszámú ellenséggel szemben most nem állhatták meg a helyüket. 57. SmL Kzgy. jkv. 743. 57. SmL Kzgy. jkv. 743. 58. SmL Uo. 1774, 763. 59. SmL Uo. 1752, 1753, 1754, 1771, 1772, 60. SrnL Uo. 1766, 756—757. 61. SmL Uo. 1768, 757—759. 62. SmL Uo. 1770, 759—761. 64, SmL Közig. biz. iratai 1858. 1776. és Kzgy. jkv. 1776, 764—765. Valamint Somogymegye , . . , K., 1848, szeptember 28, 65. R030Z l„ Somogy 35 (1898) február 27.