Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.

SOMOGY MEGYE 1848 ŐSZÉN к JELLASICS TÁMADÁS IDEJÉN AZ OSZTÁLYELLENTÉTEK ÉS OKAI SOMOGYBAN Amikor 1848 szeptember második felében Jellasics horvát bán, mintegy 35-40 000 fős seregével több lépcsőben átvonult Somogyon és az útbaesett falvakat megsarcolta, a korábbi feszült és éles osztályellentétben rövid ideig minőségi változás következett be. A polgári forradalom előtt Somogyban a nemesek száma 10 768 fő volt, azaz a 231 359 fős megyei lakosságnak a 4,6%-a.

1 Somogyban 1843-ban nem nemes férfi népesség az összeírás szerint az alábbi volt:

2 férfi népesség tisztviselő és honoratior 426 polgár és kézműves 2 762 nemesek szolgái 7 002 parasztok 17 732 zsellérek 20 048 családfő fiai, örökösei 57 232 összes női népesség 101 126 összes népesség együtt 206 328 Ha az 1843-tól eltelt öt évet a népesség alakulásánál nem vesszük figyelembe, akkor a jobbágyfelszabadítás Somogyban a nem nemes lakosság 85-90%-át érintette. A jobbágyfelszabadítás előtt a megye hasznothajtó 1 321 992 magyar holdjából 421 218 m. hold szántó, 89 523 m. hold rét, 59 142 m. hold szőlő, 13 446 m. hold kert, 538 308 m. hold erdő és 200 355 m. hold a legelő volt. A jobbágyfelszabadításkor Somogyban 5 559 volt az úrbérestelek, melynek nagysága 22-24-26 magyar hold szántó és átlagban még 6 m. hold és 800 négyszögöl rét volt. Átlagban tehát egy telekre összesen 30,5 m. holdat számíthatunk. A jobbágyfelszabadítás Somogyban, Ember Győző adatai szerint, tehát 133 400 m. hold szántót és 37 000 m. hold rétet juttatott a parasztság kezére, illetve mentesített a földesúri szolgálatok alól. Ez a mennyiség akkor a szántóterület 31%-át, a réteknek 43%-át, az egész birtokállománynak 13%-át jelentette.

3 Az erdőterületnek pedig alig 5—6%-a jutott a parasztság kezére.^ A fenti polgári gazdasági változást a lakosság 90%-a korántsem úgy értékelte, mint a földbirtokos nemesség. A polgári forradalom zászlóvivőinek egyike, Madarász László megyei követ, 1848 május elsejei jelentésében írta: ,,az új időknek európai győzelme monda ítéletet nálunk is a hűbérségbői eredt helyzet vénsége felett."

5 Valóban elsősorban a nemzetközi forradalmi fellendülés tette engedékennyé a főnemességet. A nyár folyamán, amikor a reakciós főnemesség politikai helyzetében javulás mutatkozott, igyekezett konszolidálni, illetve megnyirbálni az addigi eredményeket. Amikor a május elsején ülésező utolsó nemesi közgyűlésen Kaposváron megválasztották a községek által javasolt 293 fős, a „honpolgárok osztályait eléggé képviselő" megyei bizottmányt, annak első feladatául jelölték meg ,,a személy és vagyon biztonságot minden sértések s önkény ellenében megőrizni!"

6 Az új, a polgári haladást elősegíteni választott megyei bizottmányba bekerült valamennyi korábbi rendi közgyűlési tag. így a nagybirtokosok mellett helyet kaptak a községek küldötteként a latifundiumok nagyhatalmú ügyvédei, akik a korábbi években a jobbágyokkal szemben pereskedtek. A későbbi hetekben a megyei fiók-bizottmány tagjaiként ők szolgáltatnák „igazságot" a falusi osztályellentéteknél.

7 A 293 fős megyei bizottmányba a földbirEMBER GY., Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Bp. 1951, 71. (Továbbiakban: EMBER 1951.) Magyarország történeti demográfiája, Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. Szerk.: Kovacsics József, Bp. 1963, 5. sz. táblázat. EMBER 1951, 71. T. MÉREY K., Somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba, Bp. 1965, 246. (Továbbiakban: MÉREY 1965.) SmL. Közgyűlési jegyzőkönyv, 1848. május 2. 332. (Továbbiakban: Kzgy. jkv.) Közli KANYAR J., Harminc nemzedék vallomása Somogyról, Kaposvár, 1967, 204. SmL. Acta Congregationalia 1848, 1258. sz. SmL. Kzgy. jkv. 1848. május 1. 329/g. SmL. Kzgy. jkv. 1848. Fiók-bizottm. ülések, június 23. és augusztus 22. 1107 és 1221.