Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Magyar Kálmán: A Báthoriak sárkányölő hagyománya

130 MAGYAR KÁLMÁN 44. Báthori Miklós váci püspök címere. 1485. (KalmárSzalontai nyomán.) - Wappen des Vácer Bischofs Miklós Báthori. váns ferencesek is segíthették. Hiszen az ő XV. századi térítőjelképük - a Napbaöltözött asszony mellett - éppen a Szent György.

133 A nyírbátori építkezés emlékét - a várkastély sár133. Ez a felfogás látható Giorgione da Castelfranco (1477/78—1510) képén, ahol az oltáron levő Szűz Mária előtt Szent György lovag és Szent Ferenc áll a huszitizmus és a török pogányság elleni térítő és fegyveres harc egyházvédő szimbólumaként. 134. A címerkép átalakulása világosan követhető. CSERGHEÖ 1891, 12. CSOMA 1904, 76—77. szerint a legrégibb erre vonatkozó pecsét, Leustách — János fia — pecsétje 1236-ból, melyen két jobb és két bal oldali, egymásba nyúló nyomott ék van. István sziavon bán pecsétjén (1250—1259) két bal oldalék szerepel. A XV. századra megszűnnek az ellenékek, (i. m. 77.) Értékes adat, hogy Anarcsi Tegzes Péter 1462-ben a három jobb oldaléket használja, de 1469-ben már három bal „farkasfogat" ábrázoló címerrel pecsétel, (i. m. 78.) Ez a „farkasfog" szerepel Báthori Miklós váci püspök címerében is a XV. sz. második felében. 135. Antonio Bonfini: Mátyás király (10 könyv a magyar történetből). Budapest 1959, 340. (Továbbiakban: BONFINI 1959) szerint Mátyás királynak leghőbb vágya volt utánozni, a rómaiakat, akikkel állandóan versenyzett. (Ezért szívesen vette, ha nevét Corvinus nemzetségből származtatták.) kány és Szent György ábrázolásos kályhacsempéi mellett — a ref. templom falán is több sárkányos címer jelzi. Ezekben a címerekben pedig a sárkányölő XV. századi hagyomány reneszánszkori kialakulása figyelhető meg. Mégpedig először a reneszánsz humanista: Báthori Miklós váci püspök címerében kezd a Báthoriak kialakult sárkányos mondája formát ölteni. Az ő címerében levő címerpajzs veresben három fehér jobb oldaléke helyett a „farkasfogak" jelennek тед.

ш (44. kép) A Báthori család kiemelkedő tagja - a humanizmus első számú magyarországi képviselője —

1;b Corvin Mátyáshoz hasonlóan a régmúlt idők (sárkányölő) hőseiben keresi őseit. A rajta keresztül kiformálódó hagyomány teljesedik a XVI. század elején Báthori István nádor címerében, amikor a címerpajzsban a farkasfogak helyett már sárkányfogak kerülnek.

136 Jelezve azt, hogy a Báthoriak őse sárkányölő vitéz volt. S egyben ez lesz bizonyítéka a Báthori sárkányölő hagyomány végső kialakulásának. összefoglalva a Báthoriak sárkányölő hagyományáról mondottakat, megállapítható a XI. századi Szent György kultusz megléte és továbbélése az Árpád-korban. A Szent György társaság megalapítása, valamint a váradi Szent László kultusz nyomán a Báthoriak sárkányölésének hagyománya a XIV. században jön létre. A XIV. századi felemelkedés során, a régi mondai ős: Vencelin hagyományának kialakítása 1358 után a Bátor Opos monda létrejöttéhez vezethetett. A XV. században újra megerősödő sárkányölő kultusz, valamint a reneszánsz címer és névmagyarázó mondák adják a Báthoriak sárkányölő hagyományának végső formáját. S ez a kialakult hagyomány a XV. századtól kezdve egészen a XX. századig a család ősét: Bátor Opost, illetőleg Bátor Andrást tartja sárkányölőnek, A XX. század népha136. BONFINI 1771, 4. Báthori István vajdáról írja, hogy . . . Stephanus Báthori Dracorum transalpinorum Dux gestorum bellorum gloria ... a kenyérmezei ütközetben Szent Györgyként győz ... (A népszerű lovagszent ünnepe idején győzött Rozgonyi Sebestyén a csehek ellen.) Bonfini, 1959, 102—103.) A cseh háborúkkal kapcsolatban a Képes Krónika írójára a XIII. század végi küzdelmek hatottak. Thuróczi ebből a krónikából használ fel részeket. Történeti művét Bonfini — saját korának cseh eseményei révén — írja át. (JUHÁSZ L., Thuróczy és Bonfini krónikájának összehasonlítása Zsigmondtól Mátyásig. Szeged, 1938, 5—103.) A kor felfogása nyomán a mondai Bátor Opos ilyen jellegű vitézi tettei a XV. században is különleges jelentőséget kapnak. A sárkányölő monda reneszánsz hatásra történő végső címeres megfogalmazása II. Ulászló — a Gutkeled nemzetséghez tartozó — Buthkay. . . családnak történő címeradományában is megfigyelhető. (CSOMA 1904, 80.) A három ezüst sárkányfog — az ugyancsak a XV. század végén és XVI. század elején élt (f1530— 35) — Báthori István nádor címerében található meg. (NAGY 1857, 217.)