H. Bognár Zsuzsa: „Kaposvár Anno…” (Somogyi Múzeum 20., 1993)

gyárt," gróf Széchenyi Istvánt. A kiemelkedő reformer-politikus köszönő levelét eredeti formájában láthatják és olvashatják a kiállítás látogatói. A nemzeti öntudat kifejeződését ismerhetjük fel abban a politikai tettben, hogy 1836-ban elkészíttette a város az első magyar nyelvű várospecsétjét, majd a megyei közgyűlés tiltakozását fejezte ki a Wesselényi Miklós elleni hűtlenségi per miatt. A vitrinben elhelyezett több mint kétszáz éves banderiális zászlók „ódonságuk miatt" váltak méltóvá arra, hogy a mellettük elhelyezett zászlószalaggal ékesítve 1868-ban Ferenc József előtt tisztelegtek alattuk szűkebb pátriánk képviselői a koronázási ünnepségen. Kulturális központ A tisztes kényeimet biztosító Kaposvárra szívesen eljártak a megye nemes urai a vármegyei közgyűlésre, de a vármegyeháza dísztermében évente rendszeresen megtartott - s egyre fényesebb - megyebálokra is igyekezett bejutni minden, magára valamit is adó család. A megyebálokra külön elkészíttetett meghívókból, táncrendekből, ruházati kiegészítőkből bemutatunk néhányat a teremben elhelyezett vitrinben. Kaposváron már a korai időktől jelentős hagyományai voltak az amatőr színjátszásnak, amiről a kultúra-pártolásáról közismert somogyi nemesúr, Sárközy István Kazinczyhoz írott s a kiállításban is idézett levélrészletéből értesülhetünk. Az irodalmat kedvelő, művelt magyar közvélemény előtt a Sárközy-családnál többször vendégeskedő Csokonai Vitéz Mihály híres-hírhedt vígeposza, a Dorottya tette először ismertté városunk nevét. Városrészlet az Eszterházy majorsági központtal, a „Dorottya-ház"-zal 37