H. Bognár Zsuzsa: „Kaposvár Anno…” (Somogyi Múzeum 20., 1993)

Edények a középkori település területéről (Kaposvár, 61-es út) A kaposvári vár A vár első okleveles említése a 14. században fordul elő. Rupolvár, Rupolújvár és Újvár néven szerepel. A 14. sz. második felében a mai Kaposvár területe részben egyházi, részben világi birtok volt. Szentjakab a Dersfi családé, a vár Rupolújvári Tamás fiaiké. Az első, XIV. sz.-i vár szabályos, négyzetes alaprajzú síkföldi típushoz tartozik, amely egy nagy falvastagságú öregtornyot vagy lakótornyot vesz körül. Első periódusban egy négyzetes alaprajzú, téglából épült erőteljes lakótorony volt. A XV. század első évei lényeges változást hoznak. Rupolújvár-Kaposvár történetében. Nagy Lajos halála után a Nápolyi Lászlót támogató délvidéki feudális urakat Zsigmond király megfosztja birtokaitól. Rupolújvári Tamás fiai: István és János Nápolyi László hívei voltak. A Szerdahelyiek — trónkövetelók hadában a másik oldalra álltak, így ők kapták meg (Tamási Henrik és fia János, valamint szerdahelyi Ders Márton volt alnábob. 1403. november 18-án. A Rupulwywar nevú várat a hozzátartozó Waras (Város) Gewdich (Görlich) Omak (Amak), Rupolth (Rupol) Azzalow (Aszaló), Dewsehydes (Déshida), Kethelth (Kecel) Marchadech (Márcadó), Zenthpaulweilgh (Szentpálvölgy) birtokokkal, valamint az ezekhez tartozó városokkal, falvakkal, birtokokkal. A kaposvári vár nevével két 1421. évi oklevélben is találkozni. (Zsigmond király Enyingi Török Imrének ajándékozza a várat — ezek az ok28