Somogyi Múzeum 19., 1992
Takács Éva: A történeti muzeológia és a történeti kutatás nézőpontjai
és háztartási eszközök, a mindent uralma alá kényszerítő műanyag (a ruházati tárgyaktól a gyermekjátékokig), a nők „felszabadítását" biztosítani hivatott konzerv-konyha stb. Nem másról van szó tehát, mint annak beláttatásáról, hogy az élet teljességéhez szorosan hozzátartoznak a pénzben is kifejezhetően nagy értékű műtárgyak éppen úgy, mint a - néha mi magunk által is viccesen „kacatoiógiának" nevezett - kommersz tárgyak, melyek talán még értékesebbek, hiszen nem másnak, mint az egyszer megélt életünknek mindennapos kísérői, eszközei. Megyénkben - hasonlóan az ország többi megyei múzeumaihoz - a 60-as években alakult ki a történeti muzeológia, mint önálló múzeumi szakág. Mert bár Somogyban is gyűjtött történeti és irodalomtörténeti tárgyakat a múzeumalapító Gönczi Ferenc, önálló, külön kezelt történeti gyűjteményt csak 196061-ben alakítottak ki. Ettől az időtől kezdve volt - kisebb-nagyobb megszakításokkal - folyamatos alkalmazásban történész muzeológus az intézményben. Kezdetben - a korszak politikai-kulturális viszonyait ismerve érthető okokból főleg a munkásmozgalomra vonatkozó anyagot gyűjtöttek. 1980-tól - amikoris jómagam a múzeumhoz kerültem - már lehetőség volt arra, hogy a kötelező évfordulós kiállítások megrendezésén túl, gyakorlatilag önállóan lehetett alakítani a gyűjteményt. A hangsúly teljesen áthelyeződött az életmódváltozást tükröző anyag gyűjtésére. Jelenlegi gyűjteményünk kiterjed az egész megyére, ezen belül megtalálhatók a megyei intézményekhez kapcsolódó tárgyi emlékek, történelmi események, személyiségek relikviái, az oktatás-, az iskola- és az ifjúsági mozgalom történeti tárgyai, egy-egy településhez, lokális eseményhez köthető tárgyak. Kiemelhető értéket képvisel kinotechnika- és mozi-történeti gyűjteményünk, melynek tárgyi anyaga az országunk határain is túlmutató értékű technika-történeti emlékeket, valamint mintegy 250 ezer darabból álló filmfotót, 14 ezer darabos mozi-plakát gyűjteményt és több ezer darabos adattárat és könyvészeti anyagot tartalmaz. A történeti gyűjtemény az 1980-as évtől napjainkig megtízszereződött s a fentebb említett mozi- és kinotechnika-történeti gyűjteményen kívül több, mint 105 ezer darab fotóból, 40 iratfolyóméter dokumentumból, hétezer darabos tárgyegyüttesből, 3 ezer darabos adattárból és közel 7 ezer kötetes könyvtárból tevődik össze. Minden kutató számára létfontosságú kérdés tudományos eredményeinek publikálása, a szakmai és szélesebb közönség elé tárása. Ezért különös öröm számomra is, hogy ismét megjelent a múzeumi évkönyv, mely intézményünk kiemelten rangos kiadványa. Ráadásul magam azt vallom, hogy tudományos intézményben, közgyűjteményben dolgozó kutató elsődleges kötelessége, hogy saját intézménye kiadványaiban publikáljon. Ezzel a véleményemmel azonban saját kollégáim sem egészen értenek egyet, így nemegyszer vitáztunk is a kérdésről. Az ellentmondás persze abban van, hogy a kutatót publikációi alapján lehet megismerni, értékelni s nem rajta múlik, mikor van lehetősége az intézményi kiadványban megjelenni. Történész muzeológusoknál ezen kívül is van egy vitatható kérdés: mennyire szakmai kötelessége saját 5~