Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

12 MAGYAR KÁLMÁN risa : Perneszi Egyed kapitány képviseli a Báthoriak érdekeit. Vízváron és Bélaváron ebben az időben már Tahy Ferenc épít ki magának új birtokközpontokat.

35 Báthori II. András fiai: Bonaventura somogyi főispán és erdélyi vajda, II. Miklós somogyi főispán és országbíró, valamint II. György közös családi központja - a XVI. század közepéig (1566-1571) - Nyírbátor lesz. Bonaventura nyírbátori várkastélyában folytat tárgyalásokat Erdély jövendő sorsáról az Izabella királynőt képviselő Martinuzzi Györggyel és a király megbízottjával, gróf Salm Miklóssal.

36 1542-ben — Pest Ferdinánd által történő ostroma során — Babócsa ura, Báthori András és testvére György az ún. Perényi liga tagjai lesznek.

37 Ferdinánd Pest elleni támadását követi 1543-ban Szulejmán szultán Dél-Somogyot újra érintő hadjárata.

38 A Báthoriak somogyi birtokainak várai és várkastélyai: Marcali, Somogyvár, Segesd, Zákány és Babócsa ekkor már végvárakká szerveződnek.

39 Pécs, Siklós és a tolnai várak az 1543-as hadjárat során történő eleste után a török délvidéki, illetőleg dél-somogyi támadásai állandósulnak. Az 1547-től egyre sűrűbben bekövetkező török támadások ellen Szigetvár, illetőleg a Babócsa környéki várak védik a somogyi Báthori uradalmakat. Ettől az időtől kezdve a somogyi Báthori birtokok története a délvidéki, főképpen a Babócsa környéki végvári harcok, illetőleg a Babócsával kapcsolatos események jellemzik. így 1550-ben Báthori András babócsai őrsége a Somogyra támadó pécsi Dervis bég seregét veri meg. A menekülő török csapatot pedig — ötvös régi birtokosa — Alya Mátyás koroknai várkapitány Kálmáncsehinél semmisíti meg.

40 Ettől kezdve a törökök még súlyosabb támadásainak válik célpontjává Babócsa. 1554ben a Báthoriak régi familiárisa Perneszi Egyed öt bég támadásától védi meg Sziget várát.

41 A jelentős politikai szerepet vállaló Báthoriaknak — János király halálával — megváltozó politikai helyzete Magyarország egyesítésére szolgáltatott lehetőséget. Ferdinánd bizalmatlan politikája miatt azonban Báthori András Nyírbátorba vonul vissza hosszabb időre. 1550 és 1565 között főenergiáját az erdélyi ügyek rendezése, illetőleg a János Zsigmonddal folytatott fegyveres harc köti le.

42 A somogyi végvárvonal még szervezetlen védelmét használja ki a török 1555-ben Kaposvár, Korotna és több jelentős somogyi vár — köztük Babócsa — elfoglalására.

43 Ekkor a Báthoriak somogyi birtokközpontja — közel egy esztendeig - török kézre kerül. A dél-somogyi birtokok időleges elvesztése, jelentősen befolyásolja a Báthori jövedelmeket. Hiszen éppen a délsomogyi uradalmak mezővárosai: Kálmáncsa, Lábod, Barcs stb. a legjövedelmezőbb. Kiemelkedő szerepe van Kálmáncsának, ahol az osztrák tartományok felé vezető híres „marhahajtó út" vezet keresztül. 1566-ban Zrínyi és a Nádasdy vezette magyar hadak az elpusztított Babócsát is visszaszerzik. A Báthoriak segesdi uradalmi központjába visszahúzódó uradalmi főprefektus: Perneszi Farkas is ekkor tér vissza a babócsai uradalmi központba.

44 A babócsai vár újjáépítése és a délvidéki uradalom újjászervezése 1557-1558 között folyik. Ekkor a babócsai várat - a hozzátartozó segesdi, zákányi, marcali stb. uradalmakkal - Báthori András használatra Ferdinánd királynak adja.

45 Ferdinánd király a Báthori javak jövedelmeit Szigetvár és a somogyi déli végvárvonal környékének jelentős megerősítésére fordítja. Ebben az időben Babócsa és a környék végvárai: Vízvár, Bélavár stb. Szigetvár kapitányának fennhatósága alá tartozik. 1561től a csurgói uradalom birtokosa, Zrínyi Miklós az új szigetvári főkapitány rendelkezik a babócsai őrség felett. Ez a helyzet Báthori András hatalmi súlyának somogyi meggyengülését is jelentette. Hiszen a barcsi, babócsai, zákányi, segesdi és marcali Báthori várakkal szemben a legjelentősebb somogyi vár: Szigetvár az ugyancsak fontos Csurgó, valamint a már kevésbé jelentős Csákány, Vízvár és Bélavár Zrínyi Miklós, illetőleg sógora, Tahy Ferenc főlovászmester hatalmában voltak. Báthori András somogyi, szabolcsi és szatmári főispán, királyi tárnokmester, erdélyi vajdát és székely ispánt keleti birtokainak védelme és a megújuló erdélyi harcok kötik le. Dél-somogyi uradalmainak igazgatását csupán távolról irányítja. 1563-ban somogyi uradalmait visszaveszi a királyi kezelés alól és ismét saját fennhatósága alá rendeli. A dél-somogyi végvárrendszer ebben az időben sikeresen száll szembe a török támadásaival. 1562-ben Zrínyi vezetésével éppen a babócsai őrség arat jelentős győzelmet a törökön Monoszlónál.

46 1566-ban a Szulejmán szultán vezetésével történő nagy török támadás hírére Báthori András Miksa király magyaróvári táborába siet. Itt a magyar hadak főparancsnokaként - az összegyűlt királyi sereggel - kénytelen tétlenül nézni Szigetvár, Babócsa és vele az összes somogyi birtokainak elvesztését. Ezután a diadalmas török sereg az üresen maradt somogyi végvárakat: Vízvárt, Bélavárt, Berzencét, Csurgót, Zákányt, Segesdet, Csákányt, Marótot, Marcalit stb. sorra elfoglalja. A törökök gyors foglalását Zrínyi sógora, Tahy Ferenc állítja meg Kanizsánál. A küzdelem nagyságára jellemző, hogy Dél-Somogy és Zala két legrangosabb főura: Báthori András és Batthyány Ferenc is elesik a harcokban.

47 Ezután szinte a teljes Somogy megye török kézre jut. A Báthoriak familiárisai szétszóródnak. Perneszi István még Babócsa ostromakor menekül Erdélybe. A család somogyi hatalma ettől kezdve csupán névlegessé válik. 1576-1584 évek között még Báthori Miklós országbíró - néhány somogyi birtok tulajdonosa — viseli a főispáni címet. A Báthori birtokok egy részén 1582-83-ban Ungnád Kristóf, illetőleg Török István, majd a Nádasdyak a birtokosok.

48 1566-1594 között a dél-somogyi Báthori birtokok legnagyobbrészt török kézen vannak. Az 1594—1599 közötti rövid időben Babócsa és a dél-somogyi Báthori birtokok egy része ismét visszakerül az egykori tulajdonosokhoz. A birtokok utolsó ura Báthori István országbíró 1600-ig: Kanizsa elestéig még viseli a so-