Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

8 MAGYAR KÁLMÁN Ugyanebben az időben a Zrínyiek birtokközpontjához: Csurgó várához tartozik - Tarany, Beleg, Nagymarton (Csurgó) mellett — a harcokban elpusztult Kóny. Két évvel később már 10 helységgel szerepel ugyancsak Zrínyi birtokaként, ötvösről ettől az időtől kezdve hiányoznak a történeti adatok.

49 Környékének történetét Kanizsa eleste (1600) után nem ismerjük. Valószínűleg a XVII. század derekán újra a Zrínyi birtokokhoz tartozott.

50 Az 1664 körül ötvös mellett átutazó Evlia Cselebi a következőket írja : „ennek a síkságnak nyugati részén ötvös vára van. Szuíejmán khán ezt elfoglalta ugyan (1532, 1542, 1545-46, 1552, 1556), de jelenleg a magyar vezír (Zrínyi Miklós) hatalmában levő palánka. Az előresiető tatár csapatok ennek külvárosát elpusztították, kirabolták, s a hitetleneket a várba űzték." A XVII. század végén készült összeírásban már Somogy megye újjátelepült községei között szerepel ötvös is. Végsősoron azonban az 1715-20-as évek között kezd ötvös és Kónyi újra községgé fejlődni.

51 összefoglalva a község történetét: ötvös a XI— XII. században királyi szolgáltató falu lehetett. Lakói a XIII. században már királyi udvarnokokként szolgálnak.

52 A község - közel két évtizedig - a segesdi királyi ispánság uradalmához tartozott, 1395-ben Kővágóőrsi (Batthyány) György kapja örök adományul Zsigmond királytól. Rövid ideig tartó tapsonyi birtoklás után a XV. század második feléig a Batthyányak kezén volt. A XV—XVI. század első évtizedeiben Marczali - Báthori - Pekry, majd Alya Mátyás koroknyai kapitány tulajdonát képezi. A török megújuló támadásai miatt a XVI. század közepétől csak szórványos birtoklást mutatnak a Batthyányak. Ettől az időtől kezdve - 1664 körül biztosan - a Zrínyiek uradalmához tartozott ötvös és Kónyi is. Középkori történetének jelentősebb szerepet ad a régészeti kutatásaink során feltárt XV—XVI. századi reneszánsz vadászkastély.

53