Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)
52 MAGYAR KÁLMÁN A fenti forrás igen jelentős, mivel egy XVI. századi Báthori vár belső berendezéséről és főképpen beosztásáról is alapvető képet kaphattunk. Véleményünk szerint a nyírbátori, babócsai, segesdi és némileg az ötvöskónyi — XV—XVI. században kiépült várkastélyok - beosztásukban és berendezésükben a Báthoriak alapvető igényét és rangját tükröző XVIII. századi ecsedi várkastélyhoz lehettek hasonlóak. A fentieket kiegészítő és igazoló XVI-XVII. századi adatok a Báthoriak — templomépítkezései mellett 1 MAGYAR 1973, 349. Erdős, nehéz terepen folytatott kutatást PAPP 1967, 3-11 és DRENKO 1961, 142. 2 A három 61.304.1. Ltsz. darab mérete: H = 13,2 cm, 11 cm és 8,5 cm; Sz = 63 cm, 5,6 cm és 5,4 cm; V = 0,8 cm, 0,8 cm és 0,6 cm. 3 Az 1966-os rövidebb ideig tartó kutatás vezetője dr. Draveczky Balázs szerint: „a felső murvaréteg— 65 cm-ig igen durva, alatta az égési rétegig — összenyomottabb és meszesebb". 4 A fal és a járószint közötti 5 m-es szakaszon — 65 cm vastag csont és kerámiatörmelékkel elegyes szürkés, égett, hamus és murvás réteg jelentkezett. 5 Az árok átvágásának szintjeit a felső humusz, a 65—80 cm vastag omladék, illetőleg alul a fekete vizenyős réteg jelzi. A várárokban — Paizs János és Merész István ötvöskónyi lakosok emlékezete szerint = „több évtizede mocsaras, nádas volt." Hasonlót közöl SÁGI 1960, 132— 133. 6 MAGYAR 1973 b, 349. 7 Az 1974. évi várásatás során az I. sz. pincehelyiség felé eső szakaszát is feltártuk. 8 A 3. sz. terület az ÉD-i kutatóárok nyugati, illetőleg a KNY-i kutatóárok északi széléig tartott. 9 MAGYAR 1973b, 353. 10 A négyzetes, ún. téglapillér belső délnyugati sarkától 6,3 m-re, míg az északnyugati sarkától 6,7 m-re. 11 A boltozattartó gyámkő meghatározását és értékelését dr. Balogh Jolán szívességének köszönhetem. 12 A pillér aljával egyvonalban agyagra rakott — kőtömbökből álló — küszöbszint alapozása került elő. 13 Az égett réteg a várkastély délkeleti, keleti illetőleg északkeleti részén figyelhető meg főképpen. A réteg a várkastély nagyobb ostroma során történt pusztulással hozható kapcsolatba. 14 A kocsi bejárathoz, illetőleg a nyugati falhoz az alapig kiszedett rondella (DNY) csatlakozott. 15 ÖV 1974, LN Sz 1525, 4469. - HU ML 1971, 1-4. 16 Ld. J-Ji metszet. 17 ÖV 1974, LN Sz 132, 132/1. Az ÉD-i kutatóárok K-i metszetfalánál, a déli pincefaltól északra 24 cm-re 70 cm mélységben. (J—J ± metszet) a 132/1. sz. darab félbetörött. Hasonló darabok kerültek elő az egri vár ásatásánál. (KOZÁK 1963, 136, 169.65.Ó.) erdélyi várkastélyaik reneszánsz emlékein tükröződnek főképpen. 72 S ezek a fontos bizonyítékok a nógrádi, buijáki, és a Somogy megyei Báthori uradalmak vár és várkastély építkezéseinek régészeti feltárásai révén további alapvető forrásokkal egészülhetnek ki. 73 A nyírbátori, fejérkői és az ötvöskónyi várkastély eddig feltárt régészeti anyaga - úgy érezzük - jól bizonyítja a Báthoriaknak - a középkori SzabolcsSzatmár, valamint Somogy, illetőleg országos szempontból is - fontos XV-XVI. századi művelődéstörténeti szerepét 74 18 Az I. sz. pince D-i falától 1,2 m-re, a nyugati faltól 4,19 mére 1,5 m mélységben kerültek elő. (ÖV 1974, FN 37.) Papp László vésőgyalunak határozta meg. (PAPP 1963, 207, 209.) 19 ÖV 1974, LN Sz 1-85, 1-720, 1-7630. 20 ÖV 1974, LN Sz 10, 18-19. A felső bejárati szint pillérétől 3,14 m mélységben. 21 ÖV 1974, FN 20. A déli pincefalindítás DNY-i sarkától 1,75 m-re, a déli pincefaltól 0,3 m-re 2,6 cm átmérőjű és 2,95 g súlyú garas. 22 A pinceszakasz nyugati sarkában két XV. századi pohár aljtöredék, illetőleg nagyobbszámú XVI-XVII. századi „törökös" kerámia töredéke került elő. (J—Ji metszet.) 23 ÖV 1974, FN 28. A déli faltól 2,4 m-re, a DNY-i saroktól 5,9 m-re, a nyugati faltól 5,45 m-re égett, hamus rétegben és a déli fal 3. gerenda nyílásától 1,2 m mélységben. 24 Az igen nagy számban előkerült tördékek alapján úgy véljük, hogy a földszinti helyiség ÉNY-i sarkában állhatott a XVI, századi szürke kályha. Hasonló típusú darabokat találtak Márévárban. (G. SÁNDOR 1964, 123.) 25 ÖV 1974, FN 1-41. Az előkerült leletek pontos dokumentálásáért és a rajzanyag készítése terén végzett alapos munkáért Hrotkó Zsuzsanna és Merész Emese aszisztenseknek köszönet jár. 26 A DK-i sarokban lévő földszinti ajtónyílás 1,57 m hosszú és 22,5 cm széles homokkő küszöbét is feltártuk. 27 Az ajtó a földszinti, de inkább az emeleti helyiségek eqyikéből származott. 28 ÖV 1974, FN 25, 33, 35. 29 Ld. K-K lF L-LL L2-L3 és M-Mi metszeteket. Hasonló sáncátvágást közöl HABOVSTIAK 1972, 5. A lőrés előtt lévő sáncrészbe igen magasról is hullottak kőfaragványok, illetőleg téglatörmelékek. A lőrés előtti alacsonyabb sáncrészt teljesen ez a pusztulási anyag töltötte fel. 30 Az 1,37 m mélységben DÉ-i tájolással (15°-ra Ny-ra) előkerült csontváz fölött téglatörmelék és XVI-XVII. századi kerámiamaradványok voltak. (A csontváz nyakcsigolyájánál oxidálódott vascsat, a medencecsontja felett vasszegek, a térdcsontnál L-alakú oxidálódott vas, az alkarcsontnál kis üveglemez, míg a térdcsontnál égetett agyaggolyó jutott a felszínre.) A IV. FEJEZET JEGYZETEI
