Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)
II. FEJEZET AZ ECSEDI BÁTHORI CSALÁD SOMOGYI TÖRTÉNETE (1490-1600) Az előzőekben - ötvös és környékének birtoktörténetével kapcsolatban — több főrangú család ötvösi birtoklását tárgyaltuk. A Batthyányak és a Zrínyiek sorából - magyarországi, de főként somogyi szerepük tekintetében kiemelkednek a Báthoriak s a velük rokon Pekryek. Hiszen éppen az előbbiek - a XV. század végétől a XVI. század második feléig — mint országos főtisztségviselők és somogyi főispánok kiterjedt birtokaikkal és familiárisaikkal közvetlen meghatározói a megye életének. 1 ötvös és környékének eddigi régészeti kutatása éppen a várkastély XV-XVI. század első felének Báthori—Pekry korszakát mutatja - építészeti és művelődéstörténeti szempontból — a legjelentősebbnek. 2 Feltűnő viszont, hogy a Báthoriak és familiárisaik somogyi birtok és művelődéstörténete szinte alig kutatott. 3 A fentiek miatt látszik szükségesnek országos és somogyi történetük rövid feldolgozása. 4 * * * A (Nyír) Bátorról elnevezett Báthori család a Nyírség XI. századi idegen eredetű nemzetségéből: Gutkeledektől származott. 5 A nemzetség majádi főágához tartozó Báthoriak - az 1279-es birtokadomány után - főképpen nemzetségi-ági birtokok megszerzésével a XIV. századra nagy uradalmat hoznak létre. 6 A család első ismert ősének, I. Andrásnak fia, I. Bereczk 1321ben szerzi meg végérvényesen a Báthoriak nyírbátori birtokközpontját. 7 Ecsed - 1317-ben történő - birtokbavételével veszi kezdetét az a több évszázados tudatos birtokszerzési politika, amely a XVII. századra több hatalmas birtoktestet: az ecsedi és Somogyban a babócsai uradalmat és több kisebb részuradalmat hoz létre. 8 A család felemelkedését I. Bereczk fiai: II. János, Lőkös, I. Miklós és II. András teremti meg. A rozgonyi csatában I. Károly oldalán harcoló II. János 1316-ban a Borsa Kopasz elleni küzdelmekben tűnik ki. Ettől az időtől kezdve a Báthoriak - királyhűségük révén - gyorsan emelkednek. II. János szatmári és aradi főispán, I. Miklós csongrádi főispán és szegedi várnagy, míg II. András váradi püspök lesz. 9 A XIV. század elején már két ágra szakad a család. Báthori II. János fia, László szabolcsmegyei főispán - Meggyesaljai Annával kötött házassága után - (Szilágy) Somlyó központtal új Báthori uradalmat hoz létre. László leszármazói a somlyói, erdélyi fejedelmi ág ősei lesznek, míg Lőkös fia Péter (t 1335) a nyírbátori központban élő ecsedi ág megalapítója. 10 Az Anjou-párti Báthoriak Zsigmond király hű szövetségesei voltak. 11 A király adományai révén birtokaik még erőteljesebben növekednek. A debreceni uradalom határszélétől Bátor városig, továbbá Bűdtől Nagyfalun át Berczelig a Tisza mentén, s végül Nyíregyháza vidékén birtokosok. 12 A husziták ellen vívott csehországi háború jelentős véráldozatot követel a Báthoriaktól. A két Báthori testvér: Péter és Bertalan elesik a harcokban. Zsigmond király - 1421-ben Ziska ellen folytatott - morvaországi hadjáratában már ecsedi Báthori I. István is fontos szerepet kap. 13 A család gazdasági gyarapodása is erőteljesen folytatódik. 14 Ugyanakkor az ecsediek politikai emelkedése csupán a XV. század első felében kezdődik. I. István országbíró a sárkányrend tagja lesz és az ország bárói közé kerül. A husziták és főképpen a török elleni küzdelmekben igen jelentős szerepet vállalnak a Báthoriak. 1437-ben - a Budai Nagy Antal felkelés peremhullámaiként - a Nyírségbe eljutó kisebb jobbágyfelkeléseket is ők verik le. A török ellen vívott nagy erőpróbán: a várnai csatában Báthori I. István - az „ország dandárja élén" — Szent György zászlajának őreként esik el. Fiai: Miklós váci püspök, II. István országbíró és erdélyi vajda, I. László szatmári főispán és I. András Szabolcs vármegye főispánja már az ország első zászlósurai. S főképpen a rokoni kapcsolatok révén történő emelkedésük magyarázza előretörésüket Mátyás uralma alatt. A család közvetlenül a király rokoni körébe kerül, mivel Szilágyi Mihály feleségül veszi Báthori Margitot. Ugyancsak a királyhoz fűződő nemzetségi rokoni kötelékeket erősítette - a Gutkeled nemzetséghez tartozó - Maróti Mihály Szilágyi Margittal kötött házassága. 15 A király rokonainak számító gazdag család nagy politikai hatalom birtokába jut. Báthori II. István országbíró és vajdai címet kap 1474ben. 1470-től Báthori László szatmári és zarándi főispán, míg az 1451-ben és 1460-as években udvari tisztségeket viselő Báthori András szabolcsi főispán, majd később koronaőr lesz. Mátyás humanista udvarának legkiválóbb alakja, az Itáliában tanult íróhumanista Báthori Miklós, aki előbb szerémi (14691475), majd váci püspök (1475-1506) lett. 16 A Báthoriak rokoni köréhez ekkor már tizenkét országos méltóságviselő és egy püspök tartozik. Az Alföld peremén a Kompoltiak, Erdélyben a somlyóiak és más családok, 17 Magyarország északi részén a Pálócziak, nyugaton az Alsólendvai Bánfiak, Kanizsaiak, és - 1474-től - a Marczaliak tartoznak a főúri rokonsághoz. 18
