Draveczky Balázs: Somogy megye régészeti képeskönyve (Somogyi Múzeum 17., 1970)
tűntek fel. Ők használtak először a Kárpát-medencében pénzt. Somogyban a pénzveréssel a fejlett kereskedelmük révén ismerkedhettek meg. Területünkre feltehetően a Dráva irányából, valószínűleg az ún. Borostyán úton keresztül a scordiscusok, vagy az andizetesek közvetítésével juthatott el a pénzverés ismerete. (Szalacskai pénzverő műhely.) E helyen kell röviden megemlékezni megyénk legjelentősebb kelta, majd kelta—római lelőhelyéről, a Nagyberki melletti Szalacskáról : A település a Kapós árteréből kiemelkedő nagyobb dombon található. Magva bronzkori, de a környékén neolitikus és rézkori lelőhelyek is vannak. Az egykori házaktól csekély távolságra húzódó tumulusok korát az eddigi feltárások és a régészeti irodalom a korai vaskorba helyezi. A szalacskai földvárat dupla sáncrendszer övezi. A doimb lábánál hármas sorban húzódnak a tumulusok. Az öntő és pénzverő műhely a kelta idők végén indult virágzásnak. Jelentőségét és befolyását a római foglalás után sem veszítette el. Készítményei megyeszerte, sőt az egész Déldunántúlon megtalálhatók. (Űn. kaposvidéki veretek.) Az itt készített darabok erős balkáni, görög és iliir hatást mutatnak. i(Trébelés, poncolás, granuláció, filigrán-megmunkálás, stb.) A szalacskai telep élete nem választható el a római fejlődéstől. A rómaiak alatt a falusias jellegű telep az i. u. II— III. században bizonyos városias formát mutat. (Szalacskai római kori kincsek.) Ebből a korból származnak a kiemelkedő jelentőségű és egész Közép-Európában ismert leletek; a földműves szerszámok sora és egy bognárműhely szerszámkészlete. Ez az időszak azonban már átvezet bennünket a római provincia: Pannónia történetébe. 10