Tüskés Tibor: A szó és a vonal • Martyn Ferenc irodalmi kisérőrajzai (Somgyi Múzeum 16., 1970)

veszet valóságos jelenségeit vesszük figyelembe, ha a művészi gyakorlatból próbálunk következtetéseket levonni, akkor azt találjuk, hogy szó és vonal, írás és kép, költészet és rajz nem zárja ki egymást, sőt az emberi szellem teremtő tevékenysége során igen sokszor és igen régóta együtt szerepelnek. A gondolat, a nyelvi anyag rögzítésére használt elvont jelek, a betűk maguk iis képekből, ^illusztrációkból^ alakultak ki. Majd az írásbeliség, a fogalmi kultúra elterjedése során az absztrakt nyelvi jelek mellett újból feltűnnek a képek, mint az elvont fogalmi anyag vizuális megjelenítői. A nagy művészi érzékű, igazán művészi szellemű korok mindig szerették, az illusztrációt. Színes rajzok, miniaturák díszítették a kódexeket. A kéziratos könyveken az utolsó simítást az illuminátor végezte. A fejezetek és bekezdések első betűit valóságos festészeti remekművekkel, iniciálékkal gazdagították. A lapszélen marginális rajzok futottak. A középkor nagy művészei illusztrálták Dante műveit, képekkel díszítették a krónikákat, a szentek élettörténetét. A biblia pauperum, a szegények bibliája képekben beszélte el Jézus életét. A fatáblanyoimatok már a könyvnyomtatás előtti időben megvalósították az illusztráció sokszorosítását. Széles körű elterjedése és népszerűsége azonban kétségtelen a könyvnyomtatással függ össze. A növekvő könyvtermés az illusztráció egyre nagyobb lehetőségét nyitotta meg. Nem egyes miniátorok feladata volt most már a könyvek díszítése; számos festő lépett állandó és szoros kapcsolatba a nyomdákkal, az írókkal, a kiadókkal. A nyomdatechnika eleinte korlátozó szerepet játszott, s csak a fekete-fehér nyomatoknak, a réz- és fametszeteknek kedvezett. Az előnyomott képek színezését egy ideig utólag és kézzel végezték. A mai nyomdagépek nem ismernek lehetetlent. Nemcsak a hajdani egyedi darabokként készült kódexek lapjait, hanem a mai művészek raffinait eszközökkel és egyéni technikával készített illusztrációit is tökéletesen tudják reprodukálni nyomdai eszközökkel. Korunk művészete nem ismeri a művészetek zárt, belterjes művelését. Különféle művészi elemek találkozásából új esztétikai minőség születik. A szabályos, egynemű műfajok és műformák helyett a hagyományos keretekbe nehezen sorolható alkotások jönnek létre. A múzsák testvériségének korát éljük. Az illusztráció is a múzsák találkozása. Itt a kép ihletforrása egy másik alkotás, egy már kész, tökéletes, nyelvi eszközökkel létrehozott mű. Milyen a jó illusztráció? Az illusztráció, mint a gondolat képi megjelenítése, szükségképp elsősorban képzőművészet és másodsorban irodalom. Az illa