László Gyula: Medgyessy Ferenc grafikái (Somogyi Múzeum 15., 1969)

Fújó kandúr. Volt valami hasonló abban, ahogyan az embert és az állatot figyelte. Mindkettőben az életet, a mozgást, az egyensúlyt, a dinamikát figyelte, majdnem azt mondani: az élő szervezet viselkedése, mozgáslehetősége érdekelte, szinte függetlenül, hogy az emberé, vagy állaté. Az életöröm kifejezését gyakran állattestekkel érzékeltette. Egyik szerelmének írt levelében például az egész baromfiudvar, meg a macskák mind felvonulnak, hogy megmutassák: nemcsak az embernek boldogsága az egymásbafakadás. Érdekelték az állatok bizarr — számunkra bizarr — mozdulatai is, akárcsak az ember magárafeledkezett magatartása. R: 38.