László Gyula: Sírfelirat Rudnay Gyula emlékére (Somogyi Múzeum 14., 1968)

Chiovini Ferenc: Vállalja a festő magát egészében, látszólagos fogyatékosságalival együtt, mert a fogyatékosságok is értékes sajátosságokká válhatnak, ha egy életműiben következibesen keresztül viszik. Egy remekmű létrejiöttében — úgy mondta — egy őrült és egy bölcs egyszerre munkálkodik. Az inspirált őrült haziza fel az ötleteket, miket a bölcs rögtön lekontrollál. A monumentaillitás és intimitás ez a két ellentéltes tényező, ha egy képen belül jelentkezik Haimvay Gé'zla (Üj Magyarság) : »Magányos vagyok, nem tartozom se a fiatalokhoz, se az öregekhez, a magam útját járom, mert tudom, így nem tévedek el. Én ha festek, magamba nézek, befelé is festek, mert belső parancsra teszem, kezemet vezeti egy láthatatlan kéz, de szentségtelen vakmerőségnek tartanám, ha merő játékosságból olyan vonalakat és színeket is raknék fel a vászonra, amelyek ingerkednek tetszetősógükkel, de nem tartóznák a lényeg kifejezéséhez. A művészet a legfőbb tisztaság . . .« »Raffael Madonna szeme olyan mint az ég . . ,« Elekfy Jenő: »Soksztoir szép napos nyári délelőtt viharos sötét fellegekkel borított egű komor táj született. A tájkép elemeivel is szabadon sáfárkodott, elhagyott belőle, vagy az arányokat megváltoztatta . . . többé-kevésbé fantázia szülötte bábcnyi tájak tökéletesen karakterizálták a falut és vidékét, sokkal igazabbak voltak bármely természetű ábrázolásnál. . .« A »Nótá«-ról. »A festmény túlságosan a modelleken alapult és nem fejezte ki azt, amit bete akartam tenni. ..« Ekkor vált világossá előttem, hogy a természet leghűségesebb lemásolása, (még ha a legszebb eredményt adja is — nem elég kifejezési eszköz számoimra. Nem elszakadni a természetitől, de a valószerűségét nnegtartva át kell alakítanom, hogy a kép az én órzésvilágcimnak, ízléseimnek megfeleljen . . .« Rudinayniafc az emberről való felfogása ós szemérme Lessége a. legjobban az aktról, mint festői témáról való felfogásán mérhető le. Nem festett aktot, legalább is nem volt jellemző művészetére. Balasyné Rudnlay Róza: Szemérmességből nem festett aktot. Leányai, de még feleslege sem mutatkozhattak még otthon sem hálóingben előtte. Miklóssy Gábornak mondta Rudniay : »... a magyar ember a rejtett ercltiikumot szereti, szemérmessége és raffinériája kívánja ezt, nem szereti a titoktól megfosztott teljes kiltálaltságot.^ Lőrinczy Szabolcs : »Gyula Bátyám, hát miért titkoltad, hogy két ilyen szép lányod van? Azért Szafaikáim, mert kétségbeesem arra a gondolatira, hogy leányaim olyan gazemberek kezébe kerüljenek mint én, meg te. Házassági tanújuk volt esküvő után: »Sízafoikám, akármi is történik, az életben holtig tagadjad.« Levélben: »Az Üristen Neked mag fog fizetni ezért. Nekem, s bűnös lelkemnek s annyi 66